Tegyük lehetővé, hogy aki adott jövedelemből másnak magánszemélyként munkalehetőséget biztosít, az után már a munkát végzőnek ne kelljen még egyszer adót fizetnie – 29 pontos akcióterve negyedik pontjaként harangozta így be a kormányfő június elején a később lex takarítónőként elhíresült változtatást. A múlt csütörtökön elfogadott adócsomagba épített módosítás a salátatörvény több elemétől eltérően augusztus 1-jén lépne életbe. Ebben elvben nem lenne semmi különös, figyelembe véve azonban, hogy addig, vagyis most vasárnapig azt sem tudni, hogy a köztársasági elnök elé kerül-e jogszabály, már legalábbis furcsának mondható.

A kormány ugyanis nem kért sürgős kihirdetést a csomagra, ami azt jelenti, hogy a házelnöknek 15 napja van, hogy az államfőhöz továbbítsa a azt. Ha pedig ezt ki is használja, amint arról régebb óta szólnak a találgatások, a törvény már csak augusztus 6-a után, vagyis a hatályba lépésre meghatározott időpont után öt nappal kerülne immár az új köztársasági elnök elé, vagyis előbb lépne hatályba, mint hogy kiderült volna például róla, hogy nincs-e benne olyan jogi vagy alkotmányos ellentmondás, amely miatt ne lenne aláírható.

Hogy a módszer nemcsak nem elegáns, de jogellenes is, arra jó példa, hogy Sólyom László 2008-novemberében kifejezetten azért élt a politikai vétó eszközével egy egyébként rendben levő jogszabállyal kapcsolatban, mert az előbb lépett volna hatályba, mint hogy lejárt volna az a 15 napos intervallum, amely aláírás előtt a köztársasági elnök rendelkezésére áll a jogszabályok törvényességi vizsgálatára. Az államfő akkor egy 2003-as alkotmánybírósági határozatra hivatkozott, amely kimondta, hogy a köztársasági elnöknek a törvényhozási folyamathoz kötődő jogkörei nem formálisak.

Azt továbbra sem tudni egyébként, hogy a múlt heti utolsó ülésnap több nagy vihart kavaró előterjesztése még a jelenlegi, vagy már csak az új államfő elé kerül-e. Korábban több jel utalt arra, hogy a vitatott jogszabályok szavazását kifejezetten Sólyom László elkerülésére halasztotta a kormánytöbbség július végére, vagyis Schmitt Pál házelnökként kivárta volna a maximális 15 napot a továbbküldésre, hogy a jogszabályok már Schmitt Pál köztársasági elnök szignójára várjanak, az Index forrásai pénteken ugyanakkor elképzelhetőnek nevezték, hogy ezek – köztük a média- és az adócsomaggal – mégis az utolsó előtti hetét töltő államfő elé kerülhetnek.

A Krónika hét végén úgy értesült, hogy a Schmitt Pál időközben a házalelnök Lezsák Sándorra testálta a továbbküldés jogát, azt azonban, hogy ő ezt mikor szándékozik megtenni, egyelőre nem sikerült megtudni, az alelnök és tikársága ugyanis napok óta nem veszi fel a telefont.Forrás:MR1