Az 1989-es rendszerváltás utáni első önkormányzati választást 1990. szeptember 30-án és október 14-én tartották. Az önkormányzati választási szisztéma több szintből állt. A 10 ezer vagy ennél kevesebb lakosú településeken a képviselőket kislistán választották. A kislistára az összes jelölt neve fölkerült az adott településen, és a szavazólapon a választópolgár annyi jelöltre szavazhatott, ahány tagja a képviselő-testületnek volt. Képviselők azok a jelöltek lettek, akik a megválasztható képviselők száma szerint a legtöbb szavazatot kapták. Az első fordulóban az érvényességhez legalább 40 százalékos részvétel volt szükséges, míg a második körben 25 százalék.

A fővárosi kerületekben és a 10 ezernél több lakosú településeken a szavazás kétszavazatos választási rendszer szerint történt. A képviselők felét egyéni választókerületekben, a másik felét listákon választották. A választópolgárok az egyik szavazólappal az egyéni választókerületi jelöltekre, a másik szavazólappal a listákra szavaztak. A választási rendszernek ezen a szintjén is érvényes a korábban említett részvételi érvényességi küszöb.

Budapest főváros közgyűlésének tagjai közül 66-ot a választópolgárok közvetlenül listákon választották, és a 22 kerület delegált még egy tagot, amely gyakorlatot négy év múlva eltörölték. A polgármestereket a 10 ezer alatti településeken közvetlenül, míg afölött a képviselő-testület választotta.

Alacsony részvétel, jobboldali vereség

Az 1990-es választás első fordulójában a szavazásra jogosultak 40,2 százaléka voksolt, a legtöbben Vas megyében (49,08 százalék), míg a legkevesebben Csongrád megyében (34,63 százalék). A második fordulóban 25,86 százalék élt állampolgári jogával, a legtöbben Nógrád megyében (30,93 százalék), míg a legkevesebben Vas megyében (21,4 százalék).

A választás eredményét egy országgyűlési vagy európai parlamenti voksolással szemben jóval nehezebb értékelni a többszintű rendszer miatt, ennek ellenére sok tendenciát le lehet olvasni főleg a 10 ezer lakosú települések, a megyei és fővárosi közgyűlések eredményeinek tükrében. 1990-ben a tavaszi országgyűlési választást az MDF nyerte, és koalíciót kötött az FKGP-vel és a KDNP-vel. Az őszi választásokon a 10 ezer lakos alatti településeken a legtöbb polgármesteri széket a független jelöltek szerezték meg (82,9 százalék), és hasonló volt az arány a képviselői helyekkel is.

A 10 ezer lakos fölötti településeken az SZDSZ és a Fidesz a mandátumok közel 40 százalékát szerezte meg, míg az MDF csupán 12 százalékos arányt ért el, és koalíciós társai ennél is rosszabbul szerepeltek. Látható tehát, hogy őszre a jobboldali kormánykoalíció jelentős veszteségeket szenvedett el. A fővárosi közgyűlési választáson a 66 mandátumból az SZDSZ és a Fidesz 38-at szerzett, így megszerezték a többséget.

Megőrizte fölényét az MSZP

Az 1994-es voksolásra ismét módosították az önkormányzati választási törvényt. Eltörölték a részvételi küszöböt, egyfordulóssá tették a voksolást, a 10 ezer fölötti településeken is bevezették a közvetlen polgármester-választást, valamint 10 ezer fő alatti és 10 fő fölötti részre bontották a megyei közgyűlési választási szisztémát. Az ezt követő önkormányzati választásokon már érdemben nem változtattak a törvényen egészen a mostani voksolásig. A választásra december 11-én került sor, amelyen a jogosultak 43,44 százaléka élt állampolgári jogával. A legtöbben Vas megyében (62,85 százalék), míg a legkevesebben Budapesten (39,32 százalék) szavaztak.

A tavaszi országgyűlési választást az MSZP nagy fölénnyel nyerte, és abszolút többséget szerzett az Országgyűlésben, így sokan ennek az eredménynek a megismétlődését várták a decemberi szavazáson is. A 10 ezer lakos alatti településeken ismételten a független jelöltek arattak elsöprő sikert mind a képviselői, mind a polgármesteri helyeket tekintve. Sorrendben a második helyen az MSZP végzett, de a polgármesteri helyek csupán 2,56, míg a képviselői helyek 3,69 százalékát szerezték meg.

A több mint 10 ezer lakosú településeken a képviselői helyek 28,38 százalékát az MSZP, 13,41 százalékát az SZDSZ és 5,61 százalékát a FideszKDNPMDF-összefogás szerezte meg. Az eredmények azt mutatják, hogy a szociálliberális koalíciónak sikerült a tavaszi eredményeit nagyjából megismételnie. A megyei közgyűlések esetében is sikerült mind az MSZP-nek, mind az SZDSZ-nek a tavaszi eredményéhez hasonló arányokat elérnie. Kijelenthető, hogy a négy évvel korábbi önkormányzati választástól eltérően a kormánykoalíció megtartotta pozícióit, és nem szenvedett vereséget.

Nem történt áttörés

Az 1998-as önkormányzati választást október 18-án tartották. Tavasszal a FideszFKGPMDF-koalíció legyőzte az MSZPSZDSZ-t, de csak kis különbséggel, így a baloldal egyértelműen visszavágásra készült. A voksoláson 45,66 százalék szavazott. A legtöbben Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (53,77 százalék), míg a legkevesebben Csongrád megyében (40,26 százalék).

A legfontosabb értékmérőnek tartott megyei és fővárosi közgyűlési választást az akkor fennálló koalíció nyerte, bár csak a szavazatok 39,64 százalékát szerezte meg, míg az MSZPSZDSZ a voksok 35,12 százalékát. Az ellenzék sikerét mutatja, hogy Budapesten meg tudta őrizni többségét, és a megyei jogú városokban is jobban szerepelt, mint a kormánykoalíció. Az önkormányzati választás tehát nagyon szoros eredményt hozott, és a tavasszal győztes párt nem tudta növelni az előnyét, csak a pozícióját megtartani, amellett, hogy az MSZPSZDSZ is jelentős eredményeket tudott fölmutatni.

Súlyos ellenzéki vereség

2002. október 20-án került sor a negyedik szabad önkormányzati választásra. Tavasszal az MSZPSZDSZ-koalíció nagyon szoros győzelmet aratott a jobboldali koalíció fölött. A részvétel 51,10 százalék volt. A legtöbben Somogyban (56,05 százalék), míg a legkevesebben Hajdú-Biharban (46,76 százalék) szavaztak.

A választás minden szinten az MSZPSZDSZ-koalíció fölényes győzelmét hozta. A Fővárosi Közgyűlésben 58:31, a megyei jogú városokban 51:33, míg a megyei közgyűlések esetében 45:33 arányban győzött a szociálliberális koalíció. Az 1994-es és 1998-as választáshoz hasonlóan a kormányon lévők győztek, azonban korábban ilyen fölényt nem tudtak fölmutatni.

Kiütötték Gyurcsányt

A 2006. október 1-jén tartott választáson a jogosultak 53,12 százaléka szavazott, ami az önkormányzati választások történetében az eddigi legnagyobb megjelenési arány volt. A legtöbben Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (58,07 százalék), míg a legkevesebben Komárom-Esztergom megyében (48,23 százalék).

A tavaszi országgyűlési voksolást az MSZPSZDSZ nyerte, míg ősszel nagyrészt az őszödi beszéd és a kormányzati megszorítások eredményeként jelentős ellenzéki győzelem született a fővárost és több megyei jogú várost leszámítva. A Fidesz és szövetségesei egy megyei közgyűlést leszámítva mindenhol nyertek. Tehát az előző három önkormányzati választással szemben az ellenzék diadalmaskodott, hasonlóan 1990-hez.

(Forrás: valasztas.hu, vokscentrum.hu. mno.hu)