Agrármérnöki és pénzügyi diplomákkal a tarsolyában először a kutatásban, majd gazdasági-pénzügyi vonalon dolgozott, végül saját vállalkozást menedzselt, mielőtt tavaly 51 évesen, viszonylag ismeretlenül a politika fősodrába került. Hogyan és milyen indíttatásból?
Tavaly tavasszal kerestek meg civil kezdeményezésre a jobboldalról, hogy vállaljak szerepet Szegeden az önkormányzati választásoknál magas pozícióban. Először elhárítottam a felkérést, majd ahogy kezdett komolyabbra fordulni a dolog, egyre inkább beleástam magam a szegedi helyzetbe. Akkor, tavasszal kötöttem egy szerződést a tanácsadó cégemmel a megyei önkormányzattal a banki problémáik orvoslására, így beleláthattam az önkormányzati működésbe és döntéshozatalba, ami érdekes tanulságokkal szolgált. Közben folytatódott a nógatás a politikai szerepvállalásomat illetően, minek végén ősszel találkoztam Orbán Viktorral, a Fidesz elnökével is, a megbeszélés után eldöntöttem, belevágok az új életbe, s a párt színeiben indulok az országgyűlési, majd az önkormányzati választáson. Ez torkollott az április győzelmet követően abba, hogy nemrégiben a párt szegedi szervezete 95 százalékos többséggel választott polgármesterjelöltnek.
Amikor először szóba került a neve a sajtóban, úgy tűnt, ön lehet Botka László kihívója a parlamenti választáson a 3-as szegedi választókerületben. Az utolsó pillanatban aztán némiképp váratlan fordulat történt, s Bohács Zsoltot nevezték meg jelöltnek. Miért?

Igazából ennek a hátteréről én sem tudtam és tudok sokat, vélhetően a párt hozzáértő személyiségei azért változtattak taktikát, mert rájöttek, mi lesz a helyesebb irány már az önkormányzati választást illetően is. Hangsúlyozom, mindez nem a szegedi erőviszonyok vagy viták miatt történt, taktikai lépésről volt szó a párt részéről. Engem ez egyáltalán nem zavart.

Hol találkozott az ősszel Orbán Viktorral?

Az Útkaparó Csárdában, Szeged mellett.
Miről volt szó azon a megbeszélésen? Konkrétan az önkormányzati választásokkal kapcsolatban kérte föl önt?

Igen, kifejezetten Szegedről, a szegedi önkormányzati megmérettetésről folyt az egyeztetés közöttünk. A későbbi folyamatok csak ennek előkészületei voltak.

Mivel indokolta Orbán Viktor, hogy B. Nagy Lászlóra, a politikában tulajdonképpen `újoncnak` számító pénzügyi szakemberre esik a választás az egyik legerősebbnek tartott MSZP-s polgármester ellen, aki 2002 óta irányítja Szegedet?

Elnök úr nyilvánvalóan leellenőrzött engem, tájékozódott személyemet, előéletemet, munkámat illetően, döntésében ezek az információk játszhattak szerepet. Továbbá az, hogy nem voltam benne korábban a szegedi politikai életben, s azok alapján a negatív információk alapján, melyek Szegedről keringtek a budapesti körökben, kívülről jött, független emberben gondolkodtak.

Mióta tagja a pártnak?íp>

Soha nem voltam tagja a Fidesznek.

Szóba került-e az az Orbán Viktorral folytatott beszélgetés során vagy a párt vezetőivel történt egyeztetésekben, hogy ön 2002-ben a Szegedért Egyesület listáján szerepelt, kvázi a Fidesz ellen indult az önkormányzati választáson?

Kérdeztek erről korábban, de tulajdonképpen már el is felejtettem ezt a dolgot. A Szegedért Egyesület vezetője, Csapó Balázs az akkori bankom ügyfele volt. Velem és másokkal is megbeszélte, feltenne minket, ismert arcokat a listájára. Igent mondtam, engedélyt kértem és kaptam rá a banktól, de ahhoz már nem járultak hozzá, hogy bekerüljek az önkormányzatba. Ez csak egy gesztus volt tehát az ügyfél felé. Se előtte, se utána nem voltam tagja annak a szervezetnek, sem előzménye, sem következménye nem volt az ön által említett szerepvállalásnak.
Térjünk vissza 2009-hez! Melyek voltak a legfőbb szempontok, melyeket mérlegelni kellett, mielőtt elfogadta a Fidesz felkérését, hogy egy 165 ezres nagyváros irányítására készüljön föl, illetve kikkel konzultálta meg a döntést?

Aktív pénzintézeti tevékenységemet 2007. december 31-ével megszüntettem, átlovagoltam a magánszférába egy kis tanácsadó céggel. Önállóan, kötelezettségek nélkül akartam dolgozni, de hamar rájöttem, ez nem elégít ki, másba is bele kellene fogni. Ebben az állapotban ért a megkeresés. Be kell valljam, a feleségem eléggé megijedt. A két gyermekem felnőtt fiam és lányom is Budapesten él, a lányom jogász egy tanácsadó cégnél, a fiam most végezte el a külkereskedelmet a Budapesti Gazdasági Főiskolán viszont pozitívan fogadta a dolgot. A több személy részéről érkező, hosszan tartó, egy irányú akarat vezetett végül tavaly október táján a végső döntéshez, melyet követően megindulhattak a háttérpolitikai és szakmai egyeztetések.

Az áprilisi parlamenti választáson a Fidesz-KDNP Szegeden is tarolt, mind a három egyéni körzetet elvitte. A megyei listáról is kerültek be szegedi politikusok a Tisztelt Házba, közöttük ön is. Változtatott ez a siker Szeged ön által is említett negatív megítélésén a pártközpontban?

Azt kell mondanom, bizony nagyon sokat változott a megítélés, s pozitívan hatott, hogy mi Bohács Zsolttal gyakorlatilag a semmiből kerültünk be a Parlamentbe. A nagy győzelem tehát átbillentette a gondolkodást, odafönt is hisznek abban, hogy tartós, együtt gondolkodó, nem egymással marakodó jobboldali bázis építhető föl Szegeden, melynek szerepe most helyzete és nagysága, politikai jelentősége miatt rendkívül felértékelődött. Jó szándékú várakozást érzek a központ irányából, a mi feladatunk most, hogy a szavazók segítségével megváltoztassuk a nyolc éve regnáló politikai arculatot.

Ha már a szavazókat említi, a szegediek nyilván nagyon kíváncsiak arra, hogy milyen programot kínál számukra, illetve kikre épülne az új polgári városvezetés. Mikor tudhatunk meg konkrétumokat?

Szerda estére eldől, kik lesznek a Fidesz-KDNP jelöltjei az őszi választáson, a csapatról ennyit tudok mondani. A programmal kapcsolatban kicsit elhamarkodottan nyilatkoztam a jelölésemet követően. A napokban egyeztettem azokkal az egyetemi szakemberekkel és kutatóhelyekkel, akiktől együttműködést várok a városirányításban, hiszen a kilábalás érdekében szoros kooperáció szükséges város és egyetem között. A rektorválasztás miatt partnereim kis időt kértek, nélkülük pedig nem szeretném összeállítani és közzétenni a végleges programot. Kis türelmet kérek tehát mindenkitől, hiszen várnom kell, míg beérkeznek az anyagok. Senkit nem szeretnék sürgetni, hiszen korrekt együttműködést kívánok velük megalapozni Szeged és a térség érdekében.
Nemrégiben egy a szegedi gazdasági élet szereplőivel tartott összejövetelen igen kritikusan szólt az egyetem és az önkormányzati közötti viszonyról. Milyen alapelvek mentén lehet eredményesebb ez a kapcsolat?

A város két legnagyobb munkáltatójának együttműködése rengeteg lehetőséget rejt magában a takarékosabb üzemeltetésre. Fontos, hogy felszínre hozzuk a régóta létező szinergiákat. Elfogadhatatlannak tartom, hogy az egyetem és az önkormányzat vezetése, menedzsmentje az utóbbi években nem kommunikált egymással. Tették ezt annak tudatában, hogy mindkét szervezet leginkább állami pénzekből, azaz adófizetői forintokból él, működik. Én nyitott vagyok arra, hogy szorosabbra fonjuk a kapcsolatot, hiszen tíz évet töltöttem a kutatásban, tudom, hogy működik a kutatás-fejlesztés és innováció, amiben óriási jövőt látok. Munkahelyet kell teremteni, aminek a feltételrendszere néhány természeti erőforrás mellett a tudomány, az innováció és az oktatás, kutatás. Az egyetemi műhelyek készek arra, hogy együttműködjenek a város, a térség, az ország érdekében.

És az önkormányzat?

Ha a szavazók ősszel kitüntetnek a bizalmukkal, az önkormányzat is partner lesz az együttműködésben. Értelmezésem szerint ugyanis a polgármesteri pozíció nem rang, hanem feladat: a tárgyi és személyi erőforrások összehozása és hatékony működtetése a város érdekében. Nem a csinnadratta, a látvány alapján ítélnek meg az emberek egy városvezetőt, ha a vállalkozók és a lakosok nem tudnak olyan helyzetbe kerülni, hogy kifizessék a számlákat. Az elmúlt években Szegeden óriási pénzeket költöttek el igen alacsony hatékonysággal látványberuházásokra, miközben a helyiek folyamatosan veszítik el életterüket, elszegényednek, eltűnik a középosztály, kiürül a város tartalma. Ez a közösségi szempontból súlyosan negatív politika tarthatatlan!

Az előbb említett rendezvényen azt mondta: a szegedi gazdaság élénkítésében az egyik legfontosabb feladat a termelés újraindítása, a termelői réteg kialakítása. Még ha a konkrét programja nem is állt össze, megtudhatnánk, hogyan képzeli ezt el?

Alapvetően két út létezik. Az egyik az uniós és állami forrásokra történő építkezés: na mármost ezek közül az első korlátozott mértékben, a második gyakorlatilag nem áll rendelkezésre. A másik lehetőség, hogy a város legyen önálló, tartsa fönn magát abból, amije van. Miből kovácsolhat Szeged előnyt?
Van itt víz, föld, napsütés, kultúra, oktatás, tudomány, egyfajta know-how ezen kell termelni, új értéket előállítani! El kell kezdeni termelni, ahhoz ipar, feldolgozás és kereskedelem kapcsolódik. A piac elsősorban a 165 ezer embert jelenti, a fölösleget pedig a keleti piacokon tudjuk értékesíteni, s ha jönnek a turisták, annak külön örülünk. Mindebben nagy ugrások lehetnek a szegedi kutatóintézetekben létező innovációkkal. Az egész főleg akarat és szervezés kérdése.

Szép gondolatok, támogatható alapelvek mondhatják az olvasók , de mikor lesznek az irányváltást követően Szegeden új munkahelyek?

A munkahelyteremtés nem megy egyik napról másikra, ezzel tisztában kell lennünk. Hatékonyan csak úgy lehet változtatni, ha olyan feltételeket teremtünk, hogy az emberek ne adót csaljanak, ne külföldre vigyék a jövedelmüket, hanem merjék megtartani, gazdagodjanak, teremtsenek munkát, akarjanak még jobban gyarapodni. Az új polgári kormány és az Országgyűlés már megkezdte a gazdaság élénkítésével, a kis- és középvállalkozások támogatásával, az adórendszer átalakításával kapcsolatos intézkedéssorozatát. Ha ősszel a szavazóktól bizalmat kapunk, helyben is növelni fogjuk a gazdaság szereplőinek esélyeit a megfelelő adórendeletekkel, fejlesztési lehetőségekkel.
Forrás:www.szegedma.hu