Hogy is van ez, háztól viszik el a családi ékszereket, mint a pucolt baromfit vagy egy kiló krumplit? Mi a garancia arra, hogy nem vágnak át, nem rabolnak ki? Ki mer így eladni, még jobb kérdés, ki merészkedik ilyen illegális tevékenységet folytatni, sőt hirdetni is ezt?

Utánanéztünk, mi áll az ügy hátterében, és rendkívül érdekes eredményre jutottunk. Az elmúlt 2-3 évben az arany világpiaci ára megduplázódott. A gazdasági-pénzügyi válság hatására az emberek bizalma alaposan megingott a különböző befektetési formák iránt, és figyelmük mindinkább a tartós értéket képviselő befektetési arany felé fordult. Nem utolsó sorban Kína és India ugrásszerűen megnövekedett kereslete is az egekbe repítette az aranyárakat. A szegedi zacisok megerősítették, néhány napja valóban megnőtt az érdeklődés a nemesfém iránt, a nepperek vagy megbízóik szabályosan kitakarítják a zálogházakat, vásárolják fel a zálogjegyeket, visznek mindent, ami arany és csillog. Sőt, olyannyira elszemtelenedtek, hogy a zálogházba betérőket is leszólítják, megpróbálják rábeszélni őket az üzletre, vagy pedig kint a zaci előtt asztalkát állítanak fel, és ott intézik az ékszerfelvásárlást.

Több érdekelt felet is megszólítottunk, kényes ügyről lévén szó, talán nem meglepő, mindenki csak név nélkül vállalta a beszélgetést. A nemesfém-kereskedelem szigorú szabályozás alá esik, üzleten kívül ugyanis nem forgalmazható sem drágakő, sem nemesfém, vagy abból készült ékszer. Mégis házalva, utcán, mindenhol adják-veszik az aranyat.
`Elszabadult a pokol, az arany felvásárlásával a cigányság gazdaságilag padlót fogott` fogalmaz az egyik zálogház alkalmazottja. `Köztudott, hogy a romák mindig is aranyban tartották értékeiket, ezért a ló és az említett nemesfém jelenti számukra az igazi értéket. Most az utolsó tartalékaiktól is megszabadítják őket. Többségük nem gondol a jövőre, mi lesz, ha majd elfogy az ékszerért kapott pénz, és nem lesz mit a zaciba adni, ahonnan már nem számíthat segítségre` részletezi.Forrás:szegedma.hu