– Szerdán parlament, csütörtökön Hódmezővásárhely, pénteken parlament, szombaton újra otthon. Meg lehet ülni ezt a két lovat egy fenékkel?

– Azt hiszem igen. Ehhez két dologra van szükség: családom tűrőképességének fokozására és szolidaritására, valamint a hódmezővásárhelyiek segítségére. A legnagyobb vesztesek a feleségem és a gyermekeim lesznek, de ők idáig jól bírják. Ha a hódmezővásárhelyiek úgy gondolják, megpróbálom mind a két feladatot elvégezni.

– Vagyis újraindul polgármesterként.

– Igen, megpróbálom harmadik alkalommal is. Nagyon sok közös dolgunk van még Hódmezővásárhelyen.

– Hogyan lesz a Budapest vezető úton a megfontolt polgármesterből forradalmi frakcióvezető?

– Hódmezővásárhelyen is nagyon sokan forradalmárnak tartanak, a feleségem és édesanyám mindig megfontoltságra és higgadtságra int. Egy kormánypárti frakcióvezetőnek, kétharmaddal a háta mögött, felelősségteljesen, higgadtan és politikai értelemben is nagyvonalúan kell fellépnie a parlamentben. A polgármesterség ad némi tapasztalatot a konfliktusok kezelésében. Életkoromnál, habitusomnál fogva a nagy változások híve vagyok, és azokba bele is szoktam vágni. Rajtam nem fog múlni.

– Hogyan tervezi irányítani Európa legnagyobb frakcióját?

– Még a parlament megalakulása előtt igyekeztem valamennyi képviselőtársammal találkozni. Az a benyomásom, mindannyian tudják: nagy a felelősségünk az ország megváltoztatásában, az új alkotmány előkészítésétől a gazdasági rend helyreállításáig. Valóban azt szeretnénk, hogy egy új ország szülessen. Frakcióvezetői munkám arról szól, hogy a kormány elképzeléseit kell érvényesítenem a frakcióban, és a frakció elképzeléseit kell megvalósítanom a kormánynál.

– És elégedett ezzel? Korábban úgy tűnt, fontos kormányzati pozíciót kaphat.

– Ősszel Orbán Viktor megkérdezte tőlem, hogy milyen hosszú távú ambícióim vannak. Ebből egy beszélgetéssorozat lett. Elmondtam neki, hogy szeretném a Hódmezővásárhelyen megkezdett munkát folytatni, befejezni. Ez a kormányzati felelősségvállalást nem teszi lehetővé. Hozzátettem, hogy ha ezt ő tiszteletben tarja, akkor én a munkáját frakcióvezetőként szívesen segítem. Szövetségi pozíciót ajánlott, amelyet én nagy kitüntetésnek, nagy felelősségnek tartok. 35 évesen pedig az embernek legyen annyi önkritikája, hogy mit vállal, és mit nem.

– De ha most önkormányzati miniszter lenne, akkor nagy befolyása lenne az önkormányzati rendszer átalakítására. Ebben pedig önnek elég határozott a véleménye.

– Talán túl határozott is, időnként a pártomban vagy a frakciómban alulmaradok elképzeléseimmel, mert azt gondolom, hogy az egész rendszer meg kell változtatni. Egy többségi frakciónak kétharmad birtokában döntő súlya van. Már vannak eredmények: fele annyi képviselő lesz az önkormányzatokban. 2011-ben pedig az egész önkormányzati rendszer átalakítására teszünk javaslatot, amely már a felelősség, felelősség és finanszírozás kérdéseire is választ ad.

– Biztosan az a probléma, hogy túl sok a képviselő?

– Magyarország nem képes ennyi politikust eltartani. 2014-től ezért lesz kétszáz fős az országgyűlés, és a helyi politikában is felezünk. Az önkormányzatoknak vannak akkut problémái, több százmilliárd forintot vettek el a költségvetésükből, az elmúlt két és fél év megszorító politikája főleg a településeket érintette. Nincs több tartalék a rendszerben, holott a települési önkormányzatok működtetik az országot. De hozzáteszem: amelyik önkormányzat nem teszi a működését hatékonnyá, gazdaságossá, az nem érdemes a támogatásra.

– Ezt úgy is lehet érteni, hogy a kormány szorosabb ellenőrzés alá akarja vonni az önkormányzatokat.

– Ahol pénz van, ott jobban kell ellenőrizni. Olyan ellenőrzések kellenek, amelyeknek van is következményük. Az Állami Számvevőszéket pedig mindenképp meg kell erősíteni, mert az önkormányzati rendszer mai formájában alkalmat ad a korrupcióra.

– A forradalmi retorika egyik eleme, hogy új alkotmányt terveznek. Önök egyharmadnyi helyet ajánlottak az eseti előkészítő bizottságban az ellenzéknek. Vagyis többet, mint a parlamenti arányuk. Miért?

– Azt az utat fogjuk járni, hogy legkésőbb 2011. június 30-ig letegyünk egy alkotmánytervezetet az asztalra. Fontosnak tartjuk, hogy az ellenzéki jogok érvényesüljenek. Szeretnénk támaszkodni az ellenzék véleményére, kezdeményezéseire, ha vannak ilyenek. Az utóbbi időben ennek híján vagyunk, az ellenzéknek rendeznie kell sorait.

– Nemcsak azért mernek ilyen nagyvonalúak lenni, mert pontosan tudják, hogy az ellenzék politikai megosztott, és az ottani ellentétek nagyobbak, mint az ellenzék és kormány közöttiek?

– Nem foglalkozunk az ellenzéki pártok belső életével. Célunk, hogy azoknak is érvényesüljön az akarata, akik nem ránk szavaztak, vagy otthon maradtak. Nekünk az az érdekünk, hogy a következő választáson még több szavazónk legyen. A parlamentben nem kétharmadot, hanem három harmadot kell képviselni.

– A parlament stílusa nem változott meg gyökeresen, az első interpellálókat a fideszes képviselők sokszor lehurrogták, kitapsolták.

– Egy kétharmados frakciónak nagyvonalúnak kell lennie, nem lehet nagyképű, nem lehet önhitt. Frakcióvezetőként az én felelősségem, hogy a frakciótársaimat irányítsam, felhívjam figyelmüket arra, hogy a kétharmad birtokában vannak viselkedésformák, amelyeket nem érdemes követni. Tudomásul kell venni, hogy már nem ellenzék vagyunk, hanem kormányzó erő.

– Azzal egyet értene, hogy elnöki köztársaság jöjjön létre, ahol a kibővített jogú köztársasági elnöki pozíciót tölthetné be Orbán Viktor?

– Nem erről az oldalról közelítem meg a dolgokat. Azt kell megnéznünk, mi a legjobb az embereknek, mi a legjobb az országnak, mi a leghatékonyabb alkotmányos berendezkedés. Olyan rendszerre van szükség, ahol az embereket kiszolgálják, és nem uralkodnak felettük, az emberek befizetett adójukért megfelelő állami ellátásban részesülnek. Egy jól működő, szolgáltató típusú államra van szükség, amely nem fojtogatja az embereket, hanem érvényesíti az alapvető emberi jogokat, és mindenki számára biztosítja, hogy előrejusson. Lehet, hogy az erős miniszterelnöki rendszer a legjobb erre, lehet, hogy más. Ezt végig kell gondolni.

– Az alkotmány kapcsán is fel fog merülni az a kérdés, amely a Trianon-vitákban is felmerült: fontos-e az, hogy az istenfogalmat, vagy az istenhitet az állami szférában is hangsúlyozzák.

– A Trianon-emléktörvénnyel kapcsolatban felhívnám a figyelmet arra, ha valaki a törvény szövegét elolvassa, abban az látható, a sokat idézett kitétel, vagyis hogy `Isten a történelem ura` után vessző van, és úgy folytatódik, hogy `és azok, akik a történelem menetét más forrásokból igyekszünk megérteni`. A nemzeti együttműködés nyilatkozattervezetének sem része, hogy `Isten bennünket úgy segéljen`, pontosan azért, hogy azok is csatlakozni tudjanak hozzá, akik más világnézetet vallanak. Azt gondolom, helyes, ha egy politikai erőnek van meggyőződése. A Fidesz és a KDNP szövetsége keresztyén-keresztény értékeket vall. Ez nem szégyellnivaló, de nem lehet erőszakos, és nem lehet kizárólagos. De mi azoknak a szempontjait is szeretnénk érvényesíteni, akik hitben élik napjaikat.

– Mit jelent Trianon az Ön generációjának? Miért fontos, hogy erről 201-ben döntések szülessenek, hogy a közbeszéd tárgya legyen?

– Magyarország egyik legfontosabb problémája az együttműködés és az összetartozás érzésének hiánya. Egy politikának nagyon fontos felelőssége, hogy kialakítsa az együttműködés rendszereit. Bizonyos ügyekben, abban például, hogy nemcsak Magyarországon élnek magyarok, és minden történelmi rendszertől függetlenül ez a nemzet összetartozik. Ennek hangot kell adni, pontosan azért, hogy nagyobb legyen a magyarok között az összetartozás érzése. Trianon arra tanít bennünket, hogy ha hiányzik az összetartozás, az tragédiákhoz vezet. Elképesztő egyébként a témával kapcsolatos tájékozatlanság, ezért szükséges, hogy az oktatási rendszerben megjelenjenek ezek a tényismeretek. Nem múltsirató, hanem modern, 21. századi formában!

(Újvári Miklós – Vasárnap Reggel)