Ennek kapcsán Miklós Péter szegedi történésszel beszélgetett a szegedma.hu. A napfény városának mai arcát miként befolyásolta ez az esemény.Egykor Szeged a Délvidék meghatározó települése volt, gyakorlatilag egyfajta háromszöget alkotott Szabadkával és Temesvárral. E három, ma már három külön országban található város akkoriban nagyjából egyenértékű volt több szempontból is.

`Ebben a háromszögben a munka- és a feladatelosztás megfigyelhető volt a Balkán kapujában. Azzal, hogy ezeket a településeket országhatárokkal választották el egymástól, Szegednek is új szerepeket kellett ellátnia` mutatott rá Miklós Péter, a Móra Ferenc Múzeum és a Szegedi Tudományegyetem munkatársa, portálunk szerzője.

A trianoni békediktátum következménye, hogy Szeged elveszítette kirajzásainak egy részét, hiszen a bácskai vidéken is maradtak olyan települések, melyeken Szegedről kitelepedett emberek éltek. Miklós Péter elmondta, hogy Szeged gazdasági szempontból is hátrányosabb helyzetbe került. A mezőgazdaság is megsínylette a békeszerződést, ugyanis nem jutott annyi termény és állatállomány a városba, mint 1920 előtt. Temesvár volt egykor a vasúti központ, így Szegednek ezt is pótolnia kellett, így vált jelentős közlekedési csomóponttá.

`Tulajdonképpen az is szerencse, hogy Szeged Magyarország része maradt, a románok és a szerbek is igényelték volna. Ezt végül úgy oldották meg, hogy francia városparancsnokságot rendeltek ide. Akkoriban furcsa látványt nyújthatott a Széchenyi téren, amikor a francia kötelékben szolgáló négerek vonultak fel` mondott példát.

Nem szabad elfeledkezni arról, hogy egyes részek, mint például Újszeged, Szőreg, továbbá Újszentiván, Tiszasziget és Deszk egyaránt szerb megszállás alatt álltak 1921 tavaszáig. `Ez hozott olyan furcsa helyzetet is, hogy útlevéllel mehetett el az ember a saját újszegedi kertjébe` tette hozzá.

`Elűzték az egyetemet Kolozsvárról a román hatóságok, ami megteremtette a lehetőségét annak, hogy Szegeden legyen a Ferenc József Tudományegyetem` magyarázta Miklós Péter, hogy miként köthető Trianonhoz Szeged tudományos fellegvárrá alakulása. Jelentős volt továbbá, hogy 1923-ban a csanádi püspököt is kiutasították a román hatóságok, így helyezte át székhelyét a városba. Ezután épült meg a püspöki palota, a papnevelde, a Szent Imre Kollégium, így lett markáns katolikus jelenlét Szegeden. `A tudományos és egyházi centrumjelleghez kapcsolódik, hogy az egyház támogatta a könyvkiadást, a művészeteket, ami más városokból is vonzott ide embereket, többek között József Attilát és Radnóti Miklóst is` zárta gondolatait.Forrás:szegedma.hu