Különösen azok, akik hagyományos és nem tökre oltott dinnyepalántákat ültettek ki. Akadnak gazdálkodók, akik palántáinak 70—80 százaléka odalett. Egyes becslések szerint ők hektáronként 7—800 ezer forintos kárt könyvelhetnek el. A biztosító esőkárra nem fizet. A kipusztult palánták helyére többen magot vetnek — így próbálják enyhíteni a kárt —, ami vagy bejön vagy nem.

— Korábban én is tökre oltott dinnyét termesztettem — mondta Juhász György medgyesegyházi termelő —, de a hazai piacon nem nyerte el a fogyasztók ízlését, ezért visszatértem a hagyományos palántákhoz.

A visszatérés nem járt eredménnyel. A tartós éjszakai és nappali hideg, valamint a rengeteg eső következtében megfázott a növények gyökere. Gyakorlatilag minden második palántája elpusztult.

— Egyre több dinnyés keresi fel az önkormányzatot, jelzik a kárukat. A szerencsésebbek kára csak 20—30 százalékos, de beszámoltak 80—90 százalékos palántapusztulásról is, ez már katasztrofális. A gazdák a permetezés és a szedés kivételével jószerével már minden költséget `beleöltek` a dinnyébe — mondta dr. Nagy Béla, Medgyesegyháza polgármestere.

Simonka Györgytől, a Magyar Dinnyeszövetség elnökétől, országgyűlési képviselőtől úgy tudjuk, a hazai dinnyések közül Békésben alkalmazzák legnagyobb arányban a tökre oltott dinnyepalántát, itt ez a fajta a meghatározó.

— A baj főként a hagyományos dinnyét termelőket érte. Magam is a hagyományos palánta híve voltam, de az elmúlt évek bebizonyították, hogy a tökre oltott növény tűrőképessége nagyobb.

Az elnök hangsúlyozta, a kár enyhítése érdekében az elpusztult palánták helyére javasolja a magültetést. Ez a dinnye később érik, augusztus közepére, de eladható lesz. Simonka György arról is beszélt, idén kevesebb görögdinnye terem, de elegendő lesz a belföldi és exportpiac igényeinek kielégítéséhez.

Ezen a nyáron — a szakemberek szerint —, az elmúlt hetek időjárása miatt, a szokásosnál mintegy három héttel később ehetünk hazai dinnyét.Forrás:beol.hu