Forradalmár?

Mérsékelt forradalmár, ha jobban tetszik, alkotmányos forradalmár. A választók 2010 tavaszán, mérlegelve a következményeit, azt akarták, hogy kétharmadunk legyen. Azért, hogy megváltoztassuk az országot. Ez nagy fordulat, alkotmányos forradalom.

Orbán Viktor azt mondta, csak másfél-két év múlva lehet új alkotmány.

A választópolgárok alkotmányozó törvényhozási lehetőséget biztosítottak a Fidesznek és a KDNP-nek. Erre 198889 óta nem volt példa. Végső választ a kérdésére akkor kapunk, amikor a miniszterelnök úr ismerteti programját.

A klasszikus meghatározás szerint forradalom az, amikor a változás új kezdet, amikor erőszakot egy egészen új állam létrehozásáért alkalmaznak, ahol az elnyomás alóli felszabadulás a cél, a szabadság.

El kell szakadni a munkásmozgalmi meghatározástól. A forradalom nagy fordulat, a revolúció szónak a fordulat az alapja. Ha Schiffer Andrásnak igaza van, akkor a választók arra hatalmazták fel a Fideszt, hogy új ország szülessen egy alkotmányozási folyamatban. A nemzeti együttműködés hazája.

Schiffer András, az LMP frakcióvezetője azt is mondta, hogy nem kell a Fidesznek azt a hamis képzetet keltenie, mintha kiléptünk volna abból a rendszerből, amelyet a `89-es jogállami forradalom létrehozott.

Emlékeztetek arra a felvételre, amely megörökíti, ahogy a rendőrök elviszik a Fidesz alapítóit a Batthyány-örökmécsestől. Akkor a Fidesz letette voksát 1848 értékei mellett. Töretlenül képviseljük 1956 eszményeit. Nem is értem azokat, akik a rendszerváltást tőlünk féltik. A rendszerváltók a mi sorainkban ülnek. De 1990 után `rendszerhiba` történt. A rendszerváltozás céljai nem tudtak megvalósulni.

A nemzeti együttműködésről szóló nyilatkozat `kiradírozza` a rendszerváltozást, amikor Orbán Viktor úgy fogalmaz: `negyvenhat év megszállás, diktatúra és az átmenet két zavaros évtizede után Magyarország visszaszerezte az önrendelkezés jogát és képességét`.

1848-ra és 1956-ra két értelemben hivatkozunk. Kijelöljük a fontos társadalmi értékeket a magyar történelemből, amelyeknek át kellene hatnia a mai világunkat is. Másrészt megnevezzük, hogyan tudott az önrendelkezés jogával élni a társadalom. Bársonyos forradalommal 1848-ban, hiszen Pozsonyban a törvényhozás nem véres körülmények között hozta meg az áprilisi törvényeket. 1956-ban pedig pergőtűz erejű forradalom zajlott. 198889-ben a valódi önrendelkezés lehetőségét nem lehetett biztosítani, mert tárgyalóasztal mellett dőlt el, mi történik. 1990-ben az MDF-nek a választók nem adtak igazi felhatalmazást. Paktumra kényszerült.

Az MSZP és az SZDSZ kétharmada 1994-ben nem volt `forradalom`?

Aki Horn Gyulára szavazott, nem a kétharmadra voksolt. És nem az újabb paktumra.

Attól, hogy egy kormány koalíciós, miért sérülne az önrendelkezési jog?

Mert szabadság helyett kiszolgáltatottság, felemelkedés helyett szegénység, testvériség helyett mély lelki, politikai válságba torkollott a rendszerváltozás idézem a nyilatkozatot. Az egymillió devizahitelesnek, aki fizetésképtelen, milyen önrendelkezése van? És azoknak, akik elveszítették a munkahelyüket? Annak a három-négymillió embernek, aki a rendszerváltás vesztese?

Az önrendelkezési jog nem szociális kérdés.

Akkor vagyok szabad, ha önállóan tudok dönteni. Ez akkor lehetséges, ha a megélhetés napi kilátástalansága nem béklyóz. Az utóbbi húsz évben sokakban kialakult annak érzete, ami egy fiatal demokráciában nagyon veszélyes: a választó leadja a voksát, s akit kitüntet vele, kormányon a hatalmát ellene használja fel. Függetlenítheti magát a választási ígéreteitől, a társadalom elvárásaitól. Sokak érezték így a rendszerváltás első nyolc évében, lehet, hogy 1998 után is, és egészen biztos, hogy a mögöttünk hagyott nyolc év csak erről szólt.

Négy éve mégis az MSZP és az SZDSZ kapott ismét bizalmat.

Nem vonom kétségbe a legitimitásukat, de a saját maguk által bevallottan hazugsággal szerzett hatalommal szemben bőséges fenntartásaim vannak. Akik 2006-ban a szocialistákra szavaztak, nem azért voksoltak, hogy a kórházakat bezárják, mert nem azt ígérték. A Nemzeti együttműködés nyilatkozata arról szól, hogyan lehet az emberekért és nem az emberek fölött, az emberek ellen politizálni, hogyan lehet a bizalommal élni, és nem visszaélni.

Ez lenne a forradalom?

Aki a Fideszre szavazott, le akarja zárni az utóbbi húsz évet. A szavazófülkékben megdöntötték a régi rendszert. Ha a nemzeti együttműködés, ha a munka, az otthon, a család, az egészség, a rend nem lesz a jövő közös értéke, bennünk is csalódni fognak, és arra a sorsra jutunk, mint az előttünk kormányzók. A nemzeti együttműködés rendszeréhez bárki csatlakozhat. Nagy vita folyt arról, hogy az `Isten engem úgy segéljen!` kitétel benne legyen-e. Azért nincs benne, hogy az ateisták is a magukénak tudhassák az alapértékeket.

A szocialisták az utóbbi nyolc év sárba tiprását olvassák ki belőle, és az elmúlt húsz év megtagadását.

Ha az elmúlt húsz évet megtagadnánk, önkritikusak is lennénk, mert abban benne van a Fidesz 1998 és 2002 közötti kormányzása is. Helyes az önkritika. Most korrigáljuk a rendszerhibákat.

Orbán Viktor azt az elmúlt húsz évet végigpolitizálta.

Nyilván azért is terjesztette elő a nyilatkozatot, mert látja a saját felelősségét is.

Ez politikai proklamáció, amihez a legyőzöttek aláírását kérik.

Nincsenek győztesek és vesztesek, miután az Országgyűlés letette az esküt. Ugyanarra a hazára esküdtünk, ugyanolyan jogok illetnek és kötelességek terhelnek bennünket. Minden mandátum egyenlő.

A nemzeti együttműködés rendszerében a Fidesz számára a szélsőjobboldali Jobbik és az összes parlamenti párt közt húzódik a határvonal?

Számunkra ezt a vonalat a választók húzzák meg! A vonal a kormánypártok és az ellenzék között van. Szeretnénk mindenkivel együttműködésre törekedni, aki a törvényeket betartja, főleg ha erre felesküszik.

Kósa Lajos `rettenetesen érdektelennek` nevezte, hogy Vona Gábor gárdamellényben tett esküt.

Azt remélem, Vona Gábor képviselőtársam a mentelmi jogáról már le is mondott. Ha nem, mi egészen biztosan kiadjuk. Azt, hogy a mellény viselése minek minősül, rá kell bízni az igazságszolgáltatásra. A Magyar Gárda betiltott társadalmi szerveződés, de az egyenruha vonatkozásában a bírói ítéletek hagynak maguk után kérdőjelet.

Hivatalos eljárás… Nem érzékelik, hogy a gárdamellény az Országgyűlésben sokakban félelmet kelt?

– De igen. És ha valakinek a Magyar Köztársaság játékszabályai nem tetszenek, ne esküdjön föl képviselőnek. Érdekes a Jobbik álláspontja: ott ülnek a parlamentben az általuk elátkozott húszéves demokrácia eredményeképpen, de a demokrácia által megteremtett igazságszolgáltatás elől menekülnek. Merjenek radikálisak lenni, és akkor irány a barikád!

– Arról miért nem született közös állásfoglalás, hogy a jobbikos képviselők a Szent Korona előtt tettek esküt?

– Ez a véleménynyilvánítás szabadságához tartozik.

– Utoljára Szálasi Ferenc tett a Szent Koronára esküt.

– Azért kell az országnak erős kormány, hogy betartassa a törvényeket. Senkinek nem kell majd félnie, mi mindenkit megvédünk.

– A Hír TV-ben Navracsics Tibor azt mondta, ön `sokkal tehetségesebb” frakcióvezető lesz nála.

– A leendő miniszterelnök-helyettes úr talán túlzásokba is esett, ami a személyes képességeimet illeti. Ha valaki jó frakcióvezető volt, akkor róla ez biztosan elmondható. Ez a frakció Orbán Viktor frakciója lesz. Számomra értelmezhetetlen a párt-frakció-kormány háromszög. Ez az MSZP-re jellemző, de földi halandó számára követhetetlen `amőbamozgás” volt. A Fidesz-frakció nem ellenpontozza a kormányt, a miniszterelnököt. Fontos küldetésünk azoknak a választóknak az érdekeit képviselni a kormánynál, akik a 176 egyéni körzetből 173-ban ránk adták a voksukat. Emellett a frakciónak ügyelnie kell arra, hogy a programban tett ígéretek megvalósuljanak. Nem leszünk szervilisek.

– Tavaly azt mondta, a politikában is észre kell venni, ha forr az újbor…

– Változatlanul az az álláspontom, hogy a harmincasok fogják újjászervezni az országot.

– Orbán Viktor negyvenes…

– Amikor a muzsikusok harmincasok, a karmester lehet negyvenes.

(forrás: www.nol.hu)