Ha valaki feltenné a kérdést: hogyan óvhatjuk meg környezetünket, mit tehetünk ennek érdekében, valószínűleg a legtöbbeknek először a hulladékgazdálkodás modernizálása jutna eszébe. Gyűjtsük szelektíven a szemetet, használjunk kevesebb csomagolóanyagot, válasszunk újrahasznosított anyagból készített termékeket… ezeket talán már az általános gyerekek is kívülről fújják. A baj ott kezdődik, hogy az elméleti tudást nem követi a gyakorlat, hiszen valljuk be sok macera van ezzel a környezettudatosság-dologgal. Legalábbis a legtöbben ezzel mentegetik magukat. Pedig nem kerülne sokkal többe egy is odafigyelés.

Egyetlen magyarországi lakos és itt beleértendőek a csecsemők is évente 453 kilogramm közel fél tonna szemetet termel. Csak próbáljunk ennyi szemetet egyben elképzelni… Még szomorúbb adat, hogy ebből mindössze 15 százaléknyit hasznosítanak újra. További két százalékot komposztálnak és 9 százalékot égetnek el. A maradék, 74 százalék lerakókba kerül. Ez 335 kilogramm évente, fejenként vagyis Magyarország 2010-ben mért 10 millió 111 ezer lakosával számolva 3 millió 387 ezer 185 tonna. Ennyi szemetet hagyunk hátra a bolygón csak Magyarországon. Csoda, hogy még elférünk rajta…

Mint az előbbi adatokból is kitűnik, a szemét újrahasznosításával rengeteg hulladéktól mentesíthetnénk a Földet. Ehhez azonban elengedhetetlen a szelektív gyűjtés, amely Magyarországon sajnos még igen csak gyerekcipőben jár. Példaként álljon itt Szeged, ahol ez már jó ideje bevált és alkalmazott módszer, a szemét megfelelő kezelésére minden feltétel adott, a legtöbb helyen azonban mégsem működik.

A szelektív gyűjtés “zászlóshajói` a kertvárosi magánházak, ahol aki erre igényt tart ingyen kaphat szelektív zsákot, melyben a papír-és műanyag hulladékot, illetve a komposztot (füvet, falevelet és egyéb konyhai zöld hulladékot) külön gyűjtheti, és csupán a maradékot kell abba a kukába borítani, melynek elszállításáért aztán fizetni kell. Érdekes megfigyelni, hogy itt, ahol tulajdonképpen költség és energiaráfordítás nélkül lehet környezettudatosan élni, hiszen gyakorlatilag semmibe sem kerül a kezünkben lévő szemetet egyik vagy másik zsákba dobni, sőt: a szelektív gyűjtés még költségmegtakarítást is eredményez, nos, itt sem mindenhol élnek ezzel a lehetőséggel. Leginkább a szomszédok mintakövetése a jellemző, vagyis abban az utcában, ahol többen igénybe veszik ezt a lehetőséget, ott előbb-utóbb a többi lakó kapuja előtt is megjelennek a szelektív zsákok. De mi van a lakótelepekkel, ahol még csak nem is jár házhoz a szelektív kukásautó? Nos, ott mintakövetésről szó sem lehet, ráadásul a kényelem és a plusz ráfordítás is hiányzik a rendszerből. Itt ugyanis aki környezettudatosan akar élni, bizony sokat is kell tennie érte. Meg kell keresnie a lakásához legközelebb eső szelektív konténert, és minden alkalommal elhordani oda a szétválogatott hulladékot. Nos, ez az, amire csak a legelszántabb környezetvédők képesek.
Megállapítható tehát, hogy a rendszer sem a legtökéletesebb, lenne még rajta mit finomítani. Példaként említhetnénk Németországot, ahol becslések szerint a lakosság 90 százaléka gyűjti szelektíven a szemetet. Ez pedig többek között annak is köszönhető, hogy különböző szabályokkal ösztökélik a lakosságot a környezettudatos életmódra. A nagyvárosokban például már csak ilyen módon viszik el a szemetet, és a szemétdíj mértéke függ a szelektív gyűjtés mértékétől. A szelektíven gyűjtött anyagok elvitele jóval olcsóbb, mint a háztartási szemété. Németországban 4 féleképpen szortírozzák szét a szemetet: papír hulladék, fém és műanyaghulladék, biohulladék, és egyéb háztartási szemét. Érdekesség, hogy itt az úgynevezett eldobható üvegek is visszaválthatóak. A németek a nagy bevásárlóközpontokban felállított gépekhez viszik el az otthon összegyűlt palackokat, bedobják és 0,25 €-t kapnak érte. Tény, hogy a vásárláskor minden PET palackos termék ennyivel többe is kerül, de ez ösztönzi a visszaváltást. Mindezeken kívül az üvegeket és elemet külön gyűjtik, amelyeket a Magyarországihoz hasonló szigetekre juttatnak el, bizonyos időközönként. Ezekből a kategóriából a háztartási szeméten kívül mind újrahasznosul. A német Wikipédia adatai szerint, a kikerült papír 79%-a visszakerül a gyártókhoz és új felhasználásra kerül az új termékekben.Forrás és részletek:szegedma.hu