A 2005 YU (2009 FX55) jelű kisbolygó 2010. április 19-én 2,4 millió kilométerre száguldott el mellettünk. A Földtől tehát biztonságos távolságban haladt el. Az viszont már kevésbé nyugtató, hogy kiderült: kétszer akkora volt, mint korábban becsülték.

Az égitest hatszor messzebb haladt el a Föld mellett, mint amilyen távolságban a Hold kering körülöttünk – ennek ellenére az areciboi rádiótávcsővel sikerült radarfelvételeket készíteni róla. A megfigyelés eredményként megállapítható, hogy közel gömb alakú égitestről volt szó. Ami meglepte a kutatókat, hogy az objektum átmérője 400 méternek adódott – azaz közel kétszer akkora volt, mint várták.

A kisbolygók méretét a róluk visszavert napfény intenzitása alapján szokták becsülni. Minél nagyobb az égitest, annál fényesebbnek látszik, természetesen távolsága függvényében. A fényességét a méret mellett az albedo, tehát felszíni fényvisszaverő képessége is befolyásolja, utóbbira néhány példa, illetve eltérő hullámhosszakon végzett mérések összehasonlításából következtetnek.

Úgy fest, hogy az égitest sötétebb a vártnál, ezért kicsit kevesebb fényt vert vissza – így halványabbnak mutatkozott, mint mérete alapján várható. Ha mindez sok más földközeli égitestre is igaz, akkor azok közül jó néhány nagyobb lehet, mint azt eddig becsülték.

A 2005 YU55 jelű kisbolygót Robert McMillan fedezte fel öt évvel ezelőtt a Spacewatch távcsővel végzett felmérés keretében. Az objektum következő alkalommal 2011 novemberében halad el mellettünk, amikor nem sokkal bejön a holdpályán belülre, ekkor 307 ezer kilométer fogja majd elválasztani a Földtől.

Az égitest a Földet becsapódásaival veszélyeztető kisbolygók listáján van, mivel pályáján alkalmanként a Földhöz igen közel kerülhet, emellett mérete sem elhanyagolható. Becsapódása nem okozna globális kihalást, de hatalmas krátert mélyítene a felszínbe, és az izlandi tűzhányónál nagyságrendekkel több port juttatna az atmoszférába – hatását tehát szinte az egész Földön érezni lehetne.

A becslések alapján jelenleg a 150 méternél nagyobb földközeli kisbolygóknak közel 15%-át ismerik, az 50 méternél nagyobbak esetében pedig az arány csak 5% körüli. 50 méternél nem sokkal lehetett nagyobb az az objektum, amely 1908-ban a Tunguz-robbanást okozta Szibériában.

Barack Obama amerikai elnök nemrég hozott döntése értelmében a földközeli objektumok felderítésére a NASA éves 3,7 millió dollár helyett 2011-ben már 20,3 millió dollárt fordíthat. Az elnök újabb tervei alapján pedig 2025-ben akár egy ilyen égitestet is meglátogathat egy emberes expedíció.

Forrás: Origo