A rendőröknek főként közlekedési balesetben elhunytak, gyilkosság áldozatai, illetve az öngyilkosok családtagjai elé kell odaállniuk, akár az éjszaka közepén, és elmondani azt a néhány, mindent megváltoztató szót: `Rossz hírt kell közölnöm.`

— Egyik kollégánk tizenhárom évig dolgozott az egyik városi kapitányságon. Azon a területen elég sok öngyilkosság történt. Elmondása szerint huszonhatig tartotta számon, hogy hány családnál volt a halálhír közlője — mondta Albert István, a Békés Megyei Rendőr-főkapitányság sajtószóvivője.

— Előfordult, hogy egy önakasztott férfit több hét után találtak meg. Már felismerhetetlen volt. Az egyik ruhadarabja alapján azonosította az édesanyja az eltűnt gyermekét, akinek kilétét egyidejűleg természetesen szakértő is megállapította. Kollégánk, mivel ismerte az idős asszonyt, a háziorvossal együtt ment a rossz hírt közölni.
Albert István elmondta, a vidéki kapitányságokon gyakorlat, hogy előbb a körzeti megbízottal átbeszélik a családi hátteret, kivel lehet közölni a halálesetet.

— Ha teljesen ismeretlen helyre mennek, akkor a helyszínen próbálnak néhány pillanat alatt tájékozódni, lakhat-e a házban esetleg férfi is, mert akkor inkább a férfinak mondják el a történteket, aki támaszt nyújthat a család nőtagjainak. Minden esetben az adott pillanat határozza meg a közlés módját.

A családtagok első reakciója legtöbbször az, hogy látni szeretnék elhunyt hozzátartozójukat. Ha a holttest nagyon roncsolódott vagy bomlott, azt javasolják, maradjon olyan az emlékezetükben, amilyennek utoljára látták.

— Nehéz erről beszélni — sóhajtott nagyot Kárász László, a Békés Megyei Mentőszervezet vezetője. A mentősöknek is gyakran kell a halál tényét közölniük. — Nem lehet rá lelkileg felkészülni. Bármennyire is tudjuk, hogy mindent megtettünk, amit csak lehetséges, a halál minket is megvisel. Nagyon sok egyéni tragédiával találkozunk. Más és más a hozzátartozók első gyászreakciója. Vannak, akiknek elegendő néhány megnyugtató szó. Mások annyira összeomlanak, hogy gyógyszerre, vagy injekcióra van szükségük.

A mentők nem tudnak sokáig a helyszínen maradni, mert jönnek az újabb riasztások. Arról azonban mindig gondoskodnak, hogy a hozzátartozó ne maradjon egyedül.
— Ha kell, segítséget kérünk a szomszédoktól, hogy amíg megérkeznek a családtagok, ők legyenek a gyászoló mellett — mondta Kárász László. Hozzátette, amíg ott vannak, lelkileg erősnek kell maradniuk, vagy legalábbis annak tűnni: hiszen abban a pillanatban ők a hozzátartozók egyedüli támaszai, akik számára megszűnik a külvilág és csak a gyász marad.

— Az orvosi képzés során nem készítenek fel bennünket, hogyan közöljük a családtagokkal a gyógyíthatatlan betegségeket, vagy a halálhírt — mondta dr. Varga Márta, a békéscsabai Réthy Pál Kórház belgyógyász főorvosa.
— Ha az elhunyt hosszú haláltusát vívott és esetleg már idős, könnyebben fogadja a család a tényt, mint amikor egy fiatalabb beteg, 40—50 évesen, hirtelen távozik az élők sorából.
A főorvosnő beszélt arról is, hogy csak orvos közölheti a közeli hozzátartozóval a rossz hírt. Telefonon akkor mondják el a családtag érdeklődésére, ha biztosak a kilétében, mert az erkölcsi oldal mellett a jogi vonatkozásokra is figyelni kell.

— Évtizedes orvosi gyakorlattal is nehéz feldolgozni a halált. Talán a legemlékezetesebb esetem az az édesanya volt, aki a 40 éves, súlyos betegségben elhunyt fiát siratta — idézte fel dr. Varga Márta. Az elhunytak személyes holmijait a nővérek adják át. A hozzátartozók két batyut visznek haza: az egyikben a pizsama, a másikban a mérhetetlen fájdalom…Forrás:beol.hu