Néhány szóban érdemes analizálni az előzményeket is. Az 1990-es első országgyűlési választásokat követően ahol a kisgazda dr. Szabó Lajos nyerte a mandátumot még nem közvetlenül szavaztunk polgármesterre, hanem azt a közgyűlés döntötte el. Mivel a pártok nem tudtak megegyezni, ezért Marzsinai Zoltán javaslatára a politikában addig ismeretlen dr. Rapcsák András lett a város vezetője, akinek az első igazi megmérettetéssel 1994-ben, a parlamenti választások alkalmával kellett szembenéznie. Ezt az akadályt sikerrel vette, az első körben 11-en indultak, de senki nem érte el 50 százalék feletti eredményt, ezért sor került a második körre is. Íme a sorrend:

Dr. Rapcsák András KDNP 10.226 szavazat 48,03 %
Dr. Ilovai Zoltán MSZP 7.052 szavazat 33,12 %
Kiss László SZDSZ 4.012 szavazat 18,84 %

Négy esztendő elmúltával már nem próbálkoztak ennyien, Rapcsák ellen hatan indultak, de már az első fordulóban eldőlt minden:

Dr. Rapcsák András Fidesz-MDF 13.802 szavazat 51,44 %
Bacsa Pál MSZP 3.951 szavazat 14,72 %
Pancza István FKgP 2.623 szavazat 9,78 %
Dr. Kecskés Ákos SZDSZ 2.571 szavazat 9,58 %
Dr. Kovács László MIÉP 2.024 szavazat 7,54 %
Havránek Ferenc Munkáspárt 1.544 szavazat 5,75 %
Takaró András KDNP 317 szavazat 1,18 %

Látható, hogy négy év alatt mintegy háromezerrel többen voksoltak Rapcsákra, akit egy időközi polgármester-választáson tudott csak megszorongatni az akkor helyettes államtitkár dr. Mucsi Imre. Dr. Lázár János 2002-ben rendkívül nehéz helyzetben vállalta el az országgyűlési jelöltséget, hiszen dr. Rapcsák András tulajdonképpen a kampányidőszak elején hunyt el, az első fordulóig már két hónap sem volt hátra. Végül nyolcan szálltak harcba a mandátumért, melynek sorsa már az első fordulóban eldőlt, hiszen Lázár 18.421 szavazattal, 55.87 százalékkal futott be, közel 30 százalékot verve az utána következő legerősebb jelöltre, a szocialista dr. Bicsérdy Gyulára. Sokak szerint az eredmény nem volt meglepő, hiszen dr. Lázár János korábban Rapcsák kampányát is irányította, a polgárok pedig az ő útjának követőjét látták benne. Mégis szembetűnő, hogy mintegy 5 ezerrel több voksot gyűjtött, mint elődje!

Dr. Lázár János Fidesz-MDF 18.421 szavazat 55,87 %
Dr. Bicsérdy Gyula MSZP 9.001 szavazat 27,30 %
Dr. Kovács László MIÉP 1.830 szavazat 5,55 %
Dr. Szuromi István Centrum 1.172 szavazat 3,55 %
Havránek Ferenc Munkáspárt 1.040 szavazat 3,15 %
Krupiczer Irma SZDSZ 726 szavazat 2,20 %
Vörös László Független 581 szavazat 1,76 %
Imre Béla FKgP 199 szavazat 0,60 %

Nem sokkal később, az önkormányzati választásokon a polgármesteri székért is harcba indult a már parlamenti képviselő Lázár, akinek ellenfele az a dr. Hernádi Gyula volt, akit az MSZP, az SZDSZ, a Centrum Párt, a Munkáspárt, illetve a PSZV is támogatott. Nem volt elég, hiszen dr. Lázár János ezt a versenyt is megnyerte, 7 százalékkal több voksot gyűjtve, mint ellenfele.

Dr. Lázár János Fidesz 9.854 szavazat 46,58 %
Dr. Hernádi Gyula MSZP SZDSZ Centrum Munkáspárt PSZV Lakóhelyünkért 8.273 szavazat 39,11
Dr. Kószó Péter Tiszta Lap Egyesület 2.634 szavazat 12,45 %
Dr. Kovács László MIÉP 392 szavazat 1,85 %

Egészen eddig még rövid idő telt el, a győztes lendülete sok esetben tart ki a két választás között. Lázár országgyűlési képviselő lett, majd gyorsan polgármester, s innentől kezdve már eredményeket kellett produkálnia egy olyan időszakban, melyet előbb a Medgyessy-, majd a Gyurcsány-, később a Bajnai-korszak fémjelzett. De ne szaladjunk ennyire előre, maradjunk Hódmezővásárhelynél, ahol az emberek teljesítmény alapján voksolnak, mert ha nem így tennék, akkor dr. Rapcsák András sosem lett volna honatya KDNP-s színekben 1994-ben, amikor az MSZP-sek a `villanyoszlop indításával` is leverték ellenfeleiket szinte mindenhol az országban.

A vásárhelyiek tudatosan döntöttek 2006-ban is, sokan sok különféle dolgot tartottak eredménynek, de az egyik legfontosabb a város közművagyonának külföldi tulajdonból való visszaszerzése volt, vagy az az útépítési stratégia, mely látványos fejlődést hozott a külső szemlélőnek is. A gazdasági helyzet nehezedése ugyan nem hozott és ma sem hoz hurráoptimizmust, de ahogy látni fogjuk, Lázár törekvései egyre nagyobb elismerést hoztak számára minden egyes választást követően.

2006-ban szintén nyolcan szálltak harcba a parlamenti mandátumért. A szokásos jelölteken kívül feltűnt a független Balogh Jánosné, Mártély polgármestere is, akit esélyesként is emlegettek Lázár ellen. A várakozásokat ez nem igazolta vissza, hiszen Lázár az első körben több mint kétszer annyi szavazatot kapott, mint Baloghné, a szocialista Bacsa Pált pedig annyira elverte, hogy ezzel ő vált a leggyengébben szereplő MSZP-s jelöltté az egész országban akkor, amikor végül az MSZP magát, a választást megnyerte. Amint az várható volt, vissza is lépett, ezzel szocialista támogatást nyújtva a magát továbbra is függetlennek valló Baloghnénak. Ez sem segített, Lázár a második körben is nyerni tudott.

Dr. Lázár János Fidesz-KDNP 16.366 szavazat 54,62 %
Balogh Jánosné Független 13.598 szavazat 45,38 %

Ez volt zsinórban a harmadik győzelme négy esztendő alatt, s ekkor már országos politikusként is egyre ismertebb volt.

A 2006-os önkormányzati választás vita nélküli, elsöprő sikert hozott dr. Lázár János számára. Jelöltjei egyértelmű diadalt arattak az összes egyéni választókerületben, olyan fölénnyel utasítva maguk mögé ellenfeleiket, amely olykor a 70 százalékot is meghaladta. A polgármesteri székért már csak ketten indultak, Lázár ellenfele ismét dr. Hernádi Gyula volt, aki az MSZP-HVDSZ jelöltjeként megalázó vereséget szenvedett, hiszen a voksok 27,83 százalékát szedte össze, Lázár 72,17 százalékával szemben.

Dr. Lázár János Fidesz-MDF 13.744 szavazat 72,17 %
Dr. Hernádi Gyula MSZP-HVDSZ 5.301 szavazat 27,83 %

A munka természetesen tovább folyt, ne felejtsük el, hogy a Gyurcsány-kormány időszakában vagyunk, azaz a városnak ellenzéki polgármestere, országgyűlési képviselője van, a polgárok ennek tudatában adtak közel 75 százalékos felhatalmazást számára Hódmezővásárhely vezetésére, ami a helyi beágyazottság mellett példátlan támogatást jelent egy megyei jogú város szintű településen. Ergo: a város lakói szerint az irány megfelelő. Érdemes megfigyelni, hogy Rapcsák fénykorában sem tudott olyan arányban választást nyerni, mint Lázár.

Ennek tükrében érkeztünk el 2010-ig, dr. Lázár János ötödik győzelméig, melyet zsinórban ért el. Ekkorra már a honvédelmi bizottság elnökeként, a Fidesz általános frakcióvezető-helyetteseként számos fontos kérdésben nyilatkozik meg, egyebek mellett az augusztus 20-i, több halálos áldozatot követelő tűzijáték utáni botrányban, nemrégiben pedig az izraeli repülőgépek ügyében is. Azonban helyi szinten sem veszik el, fogadóóráit rendszeresen megtartja, sorozatos lakossági fórumokat tart a kampányidőszakon kívül is és mindenkit ismer, a hozzá fordulókat nevükön szólítja, akár idősről, akár fiatalról van szó.

Az egyértelmű Fidesz-fölényt hozó 2010-es választáson ismét elsőkörös győzelmet arat, 17203 voksot gyűjt, közel 2 ezerrel többet, mint 2006-ban. A vásárhelyiek ismét nem az ígéretekre, hanem az elvégzett munkára tették a voksukat, hiszen az összes többi jelölt együttvéve nem kapott annyi szavazatot, mint Lázár egyedül!

Dr. Lázár János Fidesz-KDNP 17.203 szavazat 55,22 %
Kristó Gabriella Jobbik 7.897 szavazat 25,35 %
Csengeri István MSZP 3.498 szavazat 11,23 %
Havránek Ferenc Zöld Baloldal 1.164 szavazat 3,74 %
Dr. Takács Róbert MDF 874 szavazat 2.81 %
Dr. Kovács László MIÉP 515 szavazat 1,65 %

Szinte biztos, hogy dr. Lázár János lesz a rendszerváltás utáni magyar parlament egyik legnagyobb frakciójának vezetője. Ez már egészen más, mint 2002-ben volt. Nyolc év ugyanis nem múlik el nyomtalanul. Elsőre lehet egy jó kampánnyal választást nyerni, másodjára már nehezebb, harmadjára már csak igen keveseknek sikerül, ráadásul úgy, hogy közben két önkormányzati választást is sikerrel kell abszolválni, ahol már a helyi dolgainkról mondunk egészen konkrét véleményt.

Pen Alexander Szikes Oszkár

Megosztom!
|