Amint lezajlik az országgyűlési voksolás és megalakul az új parlament és kormány, újabb közjogi méltóság megválasztására kell koncentrálni: 2010 augusztusában lejár Sólyom László mandátuma is. A jogszabályok szerint legalább 30 nappal ezt megelőzően, azaz legkésőbb július elején, a parlamentnek meg kell választania az utódot. A szavazás időpontját (várhatóan már az új) házelnök tűzi ki. A rendszerváltás óta először esik egybe a négyéves terminusú Országgyűlés és az öt évre szóló mandátummal rendelkező köztársasági elnök megválasztása.

Az fn.hu információi szerint a pártok még annyira a választásokra fókuszálnak, hogy az államfő személyéről legfeljebb találgatni lehet. Egyedül a Jobbik nevezte már meg jelöltjét, Morvai Krisztina személyében. Arra azonban kevés az esély, hogy ha össze is jön az induláshoz szükséges számú 50 darab képviselői ajánlást, a Jobbik-frakción kívül más is rá szavazzon. Az aspiránsokról a parlament dönt (azaz nem közvetlenül a nép választja), az első két fordulóban a képviselők kétharmadának szavazata szükséges, ha azonban ez nem jön senkinek össze, a harmadik rundban elég az egyszerű többség is.

Nincs esélye Sólyom újrázásának

A jelenlegi politikai erőviszonyokat figyelembe véve egyedül a Fidesznek lesz elegendő képviselője ahhoz, hogy választottját az elnöki pozícióba juttassa. 2005-ben az akkor ellenzéki párt, bár nem volt meg a többsége, az SZDSZ-es `nem szavazókkal` Sólyom Lászlót, az Alkotmánybíróság első elnökét szavazta be a Sándor Palotába, Szili Katalin szocialista jelölt ellenében.

Az fn.hu-nak nyilatkozó Fideszes források azonban kizártnak tartják, hogy a köztársasági elnököt ismét ajánlja Orbán Viktor pártja. Az államfő egyébként legfeljebb egyszer újraválasztható. A Köztársasági Elnöki Hivatal nem kívánt nyilatkozni lapunknak az ügyben, Sólyom azonban egy korábbi lapinterjúban ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott: `Ha valakit felkérnek egy ilyen fontos tisztség betöltésére, erkölcsi kötelessége nagyon komolyan mérlegelni. Ahhoz azonban előbb kérni kell. Addig a pillanatig pedig az elnöknek nem szabad foglalkoznia a kérdéssel, máskülönben elveszíti a függetlenségét. Én ezért tudatosan zárom ki a gondolataimból a hogyan tovább kérdését.`

Kikből lehetne elnök?

A lapok egyelőre csak találgatnak a lehetséges jelöltek személyéről. Török Gábor politológus még tavaly novemberben kifejtette: ő sem tartja reálisnak Sólyom újbóli jelölését. Mint fogalmazott, `a Fidesz számára a zsákmányelv alapján megszerezhető elnöki pozícióban jobban mutatna egy irányíthatóbb és/vagy passzívabb politikus`. A szakértő szerint a párt feltehetően pragmatikus megfontolásokat követ majd: ha meg tudja oldani kommunikációval a váltást (hiszen a jobboldali táboron belül Sólyomot tisztelet övezi, azaz indokolni kell, miért `ejtik`), a Sándor-palotába költözhet egy Fidesz-közelibb államfő, olyasvalaki, mint például Martonyi János vagy Vizi E. Szilveszter.

Az MTA volt elnökének nevét azóta is többen emlegették, a Népszava szerint azonban akár Schmitt Pál, a MOB elnöke, Fideszes EP-képviselő, akár az Alkotmánybíróság nemrég leköszönt elnöke, Bihari Mihály is jelölt lehet.

A kritériumoknak mindannyian megfelelnek: az Alkotmány szerint ugyanis köztársasági elnökké megválasztható minden választójoggal rendelkező magyar állampolgár, aki a választás napjáig a 35. életévét betöltötte. (fn.hu)