Sigfrid Gauch Németországban azt állítja, hogy Esterházy Péter egy teljes fejezetet emelt át az ő 1979-ben megjelent Vaterspuren című (Apa-nyomok) regényéből. `Mora Terézia műfordító még azt a fáradságot sem vette, hogy visszafordítsa németre az Esterházy által magyarított fejezetet, hanem visszanyúlt az én könyvemhez, és szinte szó szerint átemelte az inkriminált fejezetet” – állítja Gauch.

Esterházy egy német talk-show-ban kifejtete: a kiválogatott szövegeket egy új, általa kreált kontextusba helyezte. Kőműves hasonlattal élve `azzal dolgozott, amit talált: egy kicsit megmunkálta őket, s rakta egyiket a másikára. Így épült fel a ház, a mű”. A szintén érintett író Josef Haslinger szerint az eredeti idegen alkotásrészek beillesztésénél minima moralia a forrás feltüntetése. `A hosszabb passzusokkal szereplő írók joggal tarthatnak arányos részre igényt Esterházy bevételeiből” – vélekedik Lothar Müller, a Süddeutsche Zeitung irodalomkritikusa.

A poetica licentia az irodalmi kollázsokra is érvényes, azaz hogyha az eredeti összefüggésbe be tudja úgyazni az un. plagizátor az idegen szövegeket, úgy nem plagizál. Így az Esterházy Péter ellen indított per kimenetele igen kétséges. A német kritikák remekműnek kiáltották ki Harmonis Caelestis-t – írta a gondola.hu nyomán a mandiner.hu.
Forrás: NOL