A Magyar Posta
székházának eladása, a “ferihegyi történések” – így a Malév
privatizációja, majd visszaállamosítása -, a 2006. októberi 23-i
események, a gazdaság adatainak meghamisítása, az állami vezetők
végkielégítésének ügye, valamint az állami vezetők offshore
érdekeltségeinek vizsgálata.

Lázár János fideszes országgyűlési képviselő pénteki budapesti
sajtótájékoztatóján közölte: “ez csak a kezdet, és nem a vég (…);
folyt. köv.”.
Az ügyekről szólva kifejtette: az első a BKV-val kapcsolatos, a
közlekedési vállalatot ugyanis az MSZP és az SZDSZ az eltelt nyolc
évben gyakorlatilag “szétlopta”. Ezt követi a kormányzati negyed
ügye, amellyel az Állami Számvevőszék (ÁSZ) számításai és a
folyamatban lévő nyomozás szerint több mint 14 milliárd forint kárt
okoztak – közölte, megjegyezve, hogy a kormányzati negyed esetében
lényegében “egyetlenegy kapavágás nélkül” költött el a magyar állam
14 milliárdot.
A harmadik ügy Sukoró, amelynek esetében szintén büntetőeljárás van
folyamatban. A kaszinóberuházással összefüggésben felmerül a Magyar
Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. menedzsmentjének felelőssége, az érintett
szerződést jóváhagyó vagyongazdálkodási tanács, a
Pénzügyminisztérium, illetve a pénzügyminiszter felelőssége,
valamint azoké is, akik a kormányzatban jóváhagyták a beruházás
kiemelt státuszát – mondta Lázár János.
Ingatlannal kapcsolatos a negyedik téma is: a Fidesz szerint
ugyanis a törvényeket súlyosan megsértve és kijátszva döntött a
nemzeti földalapkezelő több mint 200 hektárnyi bábolnai állami föld
sorsáról.
A következő két ügy egy-egy székházzal kapcsolatos – tájékoztatott
a rendészeti bizottság elnöke. Az első a Magyar Televízió
székházának építése, “amely különleges figyelmet érdemlő módja a
közvagyon szétlopásának és az állam megkárosításának”. A másik
épület, a postaszékház eladásával kapcsolatban emlékeztetett: az ÁSZ
megállapította, hogy célszerűtlen volt az értékesítés.
A Fidesz azt is szeretné tisztázni, mi történt az elmúlt nyolc
évben Ferihegyen: Lázár János szerint ide tartozik a Budapest
Airport privatizációja és a Malév privatizációja, majd
visszaállamosítása.
A nyolcadik ügyben arra keresnek választ, mi történt 2006. október
23-án Budapesten: hogyan lehetett az, hogy a magyar rendőrség
rátámadt a békés tüntetőkre. Szeretnék név szerint tisztázni azt is,
hogy ki mire adott utasítást a televízió-székház ostrománál és
október 23-án a fővárosban a magyar rendőröknek – tette hozzá,
hangsúlyozva, hogy szeretnék a rendőri vezetők felelősségét
személyre lebontva tisztázni és megállapítani.
A kilencedik ügy kérdése úgy hangzik: lehet-e Magyarország könyveit
és mérlegeit következmények nélkül meghamisítani, és megtéveszteni
az Európai Uniót, illetve Brüsszelt.
A következő az állami vezetők végkielégítésének témája, amelynek
kapcsán Lázár János közölte: elsősorban a MÁV-nál és a Magyar
Villamos Műveknél kifizetett végkielégítéseket kell kivizsgálni.
A “plusz egy” az állami vezetők offshore érdekeltségeinek
vizsgálata. Vajon milyen társadalmi következményekkel jár az
Magyarországon, hogy a magyar állam képviselői nyíltan nem
jogkövető, hanem adócsaló, adóelkerülő magatartást tanúsítanak? –
tette fel a kérdést. Mint mondta, tisztázandó, hogy Bajnai Gordon
miniszterelnöknek milyen offshore érdekeltségei vannak, és milyen
kapcsolata volt hivatala alatt offshore cégekkel a
pénzügyminiszternek. Hozzátette: rendkívül súlyosnak tartja Simor
András jegybankelnök offshore érdekeltségét is. Azt is szeretnék
tisztázni, hogy a villamos műveknél az “offshore cégek égisze” alatt
mi zajlott.
Azért ezeket az ügyeket választották először, mert kivétel nélkül
szimbolikusak – indokolt Lázár János.
A politikus azt mondta, a következő parlamenti pártoknak meg kell
akadályozniuk, hogy az ügyekben érintett politikusok a mentelmi jog
mögé bújva ússzák meg a felelősségre vonást. Ezzel kapcsolatban
megjegyezte: Magyarországon a közbizalom helyreállításának a
mentelmi jog újraszabályozása lesz az egyik sarkalatos pontja a
politikusok felelősségvállalását illetően. “A mentelmi jog
újragondolása húsz év után aktuális Magyarországon” –
fogalmazott.
Annak, hogy Magyarország társadalmi, gazdasági, morális csődben és
káoszban van, az az oka, hogy létezik egy olyan csoport, amelynek
tagjai a törvények fölé helyezték magukat az elmúlt időszakban: ők
az ország választott tisztségviselői – vélekedett.
Mint fogalmazott, a lakosság által elszenvedett megszorításokkal
“visító ellentétben” áll az a lopás és korrupciós hullám, amely
kezdettől fogva végigkíséri az MSZP és az SZDSZ kormányzását. A jövő
nem kezdődik el anélkül, hogy az elmúlt nyolc év kormányzásáért a
szocialistákat és a szabad demokratákat ne számoltatnák el –
jelentette ki Lázár János.
Hangsúlyozta, az elszámoltatásnak alkotmányos és törvényes keretek
között kell zajlania, és nem jelenthet leszámolást. Szólt arról is,
hogy a Fidesznek, ha kormányra kerül, azzal kell kezdenie az
elszámoltatást, hogy minden adatot és információt nyilvánosságra
hoz.Forrás:MTI