A tiszaberceli szivattyúnál folyamatosan hat-hat ember dolgozik az uszadékot továbbító futószalagnál tudtuk meg a munkájukat irányító Bogár Ferenctől. A Felső-Tisza vidékén 13 szivattyútelep dolgozik éjjel-nappal, mert 13 ezer hektár van belvíz alatt. Kedden mintegy kétmillió köbméter vizet kormányoztak a földekről a folyómedrekbe. A belterület mentesítése már csak a szivattyúkkal biztosítható, a zsilipeket lezárták, mivel közben folyamatosan áradnak a folyók.

Bodnár Gáspár, a Fetikövizig igazgatója elmondta: minden folyón áradás indult el, több mint négyméteres vízszintemelkedések is vannak. A Túron és a Krasznán elsőfokú árvízvédelmi készültség van, és emelkedett a Tisza és a Szamos vízszintje is.

Az árvízi helyzetet illetően nehéz felbecsülni a kilátásokat. A vízügyi szakemberek arra számítanak, hogy a következő napokban csökkenteni tudják a belvizes területek nagyságát a Felső-Tisza vidékén. A Bodrogközben jelenleg másodfokú belvízvédelmi készültség van érvényben, az elöntött területek mérete eléri a 12 ezer hektárt.

Országszerte most 675 kilométeres szakaszon van árvízvédelmi készültség, és 114 ezer hektárnyi terület áll belvíz alatt. A megelőző és védekezési munkálatokra egymilliárd forintot kért a vízügyi tárca a kormánytól mondta Szabó Imre miniszter.

A Margitszigeten a homokzsákokat töltötték a tűzoltók és a Fővárosi Csatornázási Művek emberei. Az árvízi védekezésre készültek, egyelőre csak egy gyakorlaton, hogy olajozottan menjen majd, ha tényleg jön az ár. A Margitsziget egyébként kritikus pontja a fővárosnak árvízi szempontból, mert itt nincsenek gátak és zsilipek, mint a Duna parti szakaszán. Ezért itt mobil gátat kell építeni. Ugyanez a helyzet a Római parton is. Bár egyelőre nem számítanak árvízre, azért felkészülnek a veszélyre mondta Bátori Marianna szóvivő, mert ha emelkedik a Duna vízszintje a védekezés első lépéseit a csatornázási művek teszi meg. A zsilipek mellett kőből és betonból álló 90 kilométernyi árvízi fővédvonal is védi Budapestet az árhullámtól.Forrás: MR1.hu