Az utóbbi években különösen amióta egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyújtott hatású és úgynevezett megadózisú C-vitamin-tabletták, és egyre több C-vitamin-tartalmú táplálékkiegészítő és élelmiszer van forgalomban egyre-másra jelennek meg olyan tudományos kutatásokról szóló tudósítások, amelyek nem vitatják ugyan a C-vitamin erényeit (immunerősítő, regeneráló, antioxidáns), ám figyelmeztetnek arra, hogy ez a vízben oldódó, a vizelettel 24 óra alatt kiürülő vitamin is ártalmas lehet, ha túlzásokba esünk. Illetve hogy a különféle `forrásokból` származó aszkorbinsav-mennyiség `összeadódik` a szervezetben.
A napi minimális C-vitamin-szükséglet 60 mg, ám ez csak ahhoz elég, hogy ne alakuljon ki a skorbut (bevérzésekkel, vérszegénységgel, foghullással járó) hiánybetegség.
Hogy kinek mennyire van szüksége ebből a vitaminból, annak eldöntésében segíthet, ha megvizsgáljuk, milyen tényezők befolyásolják/növelhetik meg a C-vitamin-szükségletet. Ilyenek lehetnek:
-a lázas és fertőző betegségek,
a tartós fizikai megterhelés,
és az olyan külső tényezők is, mint a szennyezett városi levegő, a dohányfüst, illetve a nehézfémek, rovar- és gyomirtók, tartósítószerek rendszeres használata (illetve az érintkezés velük),
valamint egyes gyógyszerek (fogamzásgátlók, antibiotikumok) hosszas szedése, mivel az ezekben lévő a szervezetre ártalmas anyagok közömbösítéséhez rendszeres és a napi 60800 mg-nál nagyobb dózisú anitoxidáns-bevitelre lehet szükség.
Nem eléggé köztudott azonban, hogy például az acetilszalicilát tartalmú láz- és fájdalomcsillapítók károsítják a C-vitamin hasznosulását, szedésükkor tehát indokolt a megemelt C-vitamin-bevitel.
A nagy mennyiségű, 1000 mg-ot meghaladó C-vitamin-pótláskor azonban jelentős gyógyszerkölcsönhatásokkal is számolni kell. Ez utóbbira példa, hogy miközben az acetilszalicilsav hatóanyag-tartalmú gyógyszerek némiképp visszafogják a bevitt C-vitamin hatásosságát, a C-vitamin viszont a véralvadást gátló készítmények hatását gyengítheti.
Jóllehet egyes krónikus betegségek eredményesen kezelhetők magasabb dózisú C-vitamint tartalmazó kiegészítőkkel, ám ezek speciális esetek, amelyek rendszeres orvosi ellenőrzést igényelnek.
Ez a figyelmeztetés sokak számára felesleges aggodalmaskodásnak tűnhet, hiszen a köztudat szerint az aszkorbinsav a legsokoldalúbb egészségvédő vitamin, amelynek `ártalmatlanságát` mi sem bizonyítja jobban, mint hogy nem halmozódik fel a zsírszövetben, a fölösleges mennyiség a vizelettel távozik.
Egyre több tudományos kutatás igazolja azonban, hogy használatakor nem volna szabad túlzásokba esnünk…
Banális tünet ezért gyakran nem is gondolnak rá, akik rendszeresen, megszakítás nélkül napi 600800 mg-nál több C-vitamint fogyasztanak , de a C-vitamin-túladagolás tünetei lehetnek például a visszatérő hasgörcsök. Ezt elsősorban a tartósan szedett, `nyújtott hatású`, szintetikusan előállított, napi 1000 mg feletti C-vitamin-bevitellel lehet elérni.
A leggyakoribb és -komolyabb probléma azonban a vesekőképződés. A nagy mennyiségben bevett, mesterségesen előállított aszkorbinsav ugyanis a szervezetben sajátos kémiai anyaggá (oxaláttá) alakul át. A napi 1000 mg-ot pedig elsősorban azoknak nem tanácsos túllépniük, akiknek már volt kalcium-oxalátos vagy húgysavas köve, illetve genetikusan hajlamosak a vesekőképződésre. A túlzott aszkorbinsav-bevitelkor ugyanis a vizeletben megnő az oxálsav és a húgysav mennyisége, ami vesekő(vek) kialakulásához vezethet. Ennek bizonyítására például amerikai urológusok végeztek vizsgálatokat, melyek azt is igazolni látszanak, hogy a napi 2000 mg C-vitamin hosszú időn át tartó szedése még a kőképz(őd)ésre nem hajlamos kísérleti személyeknél is megnövelte a káros, a vesét terhelő anyagok koncentrációját.
A túlzásba vitt C-vitamin-szedéstől óvó orvosok, kutatók azt is kiderítették, hogy az aszkorbinsav kis kristályok formájában nemcsak az egyik legfontosabb méregtelenítő szervünkben a vesénkben , hanem másutt (a test szöveteiben) is felhalmozódhat.
A megadózis gátolhatja olyan fontos ásványi anyagok felszívódását is, mint a réz és a szelén. Márpedig a szelén például fontos szerepet játszik egyes daganatos, szív- és érrendszeri betegségek elleni védekezésben, antioxidáns, immunvédő szerepet tölt be a szervezet működésében.
A réz hozzájárul a vérképzőszervek kiegyensúlyozott működéséhez, fontos szerepe van a kötőszövetek (például a csontok, az izmok) épségének, rugalmasságának megőrzésében, illetve nagyon fontos feladatot lát el a szervezet kórokozókkal (baktériumok, vírusok, gombák) szembeni védekezésében.
A túlzásba vitt C-vitamin-pótlással kapcsolatban felmerült aggályok között arról is lehetett hallani, hogy a sok aszkorbinsav felgyorsítja a B12-vitamin kiürülését. Ez különösen a húsmentes étrenden élőket érintheti, mivel a B12-vitamin csak állati étrendben fordul elő, a vegetáriánusok szervezetébe eleve kevesebb jut belőle, ők viszont gyakran élnek különféle vitaminkészítményekkel, étrend-kiegészítőkkel, hogy a hiánybetegségeket elkerüljék. A táplálkozástudományi szakemberek dietetikusok nekik általában azt tanácsolják: időnként vizsgáltassák meg a B12-szintjüket, amennyiben huzamosabb ideig szednek napi 500 mg-nál több C-vitamint, illetve meghatározott időnként szüneteltessék a vitaminkúrát, és tartózkodjanak a C-vitaminnal dúsított élelmiszerek fogyasztásától is.
Forrás: Ötvenentúl.hu