A változó gazdasági és társadalmi viszonyok következtében egyre rosszabb állapotú alkoholbetegek jelentkeznek az egészségügyi intézményekben, a betegség okozta szövődmények nagy mértékben elszaporodnak, gyakoribb a pácienseknél a testi és pszichés károsodás – közölte az SZTE addiktológiai osztályának vezetője.

Az alkoholproblémákkal küzdők között többségben vannak a férfiak, de fokozatosan emelkedik a nők aránya.

Egy 1881-es felmérés szerint a magyarok alkoholfogyasztásában a mediterrán jelleg, azaz a bor dominált, az évente egy főre jutó tiszta szeszben számított mennyiség pedig 10,3 liter volt. Az 1980-as évekre a magyar lakosság “mindenivóvá” vált, tízszeresére nőtt a sör és hatszorosára a tömény italok fogyasztása, a teljes mennyiség pedig évente 12,5 liter körül alakult, s bár napjainkra talán valamelyest csökkent, de még mindig 12 liter fölött van – közölte a szakember.

Az alkoholbetegség társadalmi, szakmai megítélése igen alacsony, a páciensek gyógyítása pedig igen költséges és komplex szemléletmódot igényel.

A betegek gyógyítása során az alkoholmérgezés – és az esetlegesen kialakuló delírium – okozta tünetek kezelését követően a cél a teljes absztinencia minél hosszabb ideig történő fenntartása.

A kezelésben fontos szerepet játszanak a pszicho- és szocioterápiás módszerek, az egészségügyi rehabilitációs, szociális, karitatív és egyházi intézmények és az olyan önsegélyező civil szerveződések mint a 145 országban működő, kétmillió tagot tömörítő Anonim Alkoholisták mozgalma.
Forrás: Informed.hu