— Tavaly nyáron adtam el két családi házat Rákóczifalván. Az egyik öt, a másik 4,5 millió forintért kelt el — mondja Papp Imre. Az APEH honlapján lévő vagyonadó-kalkulátor szerint azonban a vályogból épült 90 és 64 négyzetméteres házak többet, 7,1 illetve 5,1 milliót értek volna. Papp Imre szerint ez közel van ahhoz, amennyiért kínálta az ingatlanokat, ám azért az árért nem akadt vevő. Mindez lehet éppen fordítva is. Egy hirdetésben szereplő szolnoki, 198 négyzetméteres ház számított értéke 48,3 millió forint volt. Ám a hirdetésben ennél jó pár millióval többért kínálják.

— Nem számoltam utána, de néhány szakértő szerint akár 20 százalék eltérés is lehet a törvény szerint számított érték és az az ár között, amiért el lehet adni az ingatlant. Általában az állam javára van az eltérés — állítja Fekete Sándorné.

A Duna Hause szolnoki irodavezetője nem találkozott olyan esettel, hogy valaki a vagyonadó miatt akarta eladni nagy értékű ingatlanát. Sőt, a nagyobb értékű házak forgalmára a válság is kevésbé nyomta rá a bélyegét. Nem riasztotta el a vagyonadó a befektetői szándékkal vásárlókat sem, pedig a második ingatlannál már 15 millió az adófizetés határa.

Azt még megbecsülni sem tudta az irodavezető, hogy a megyében, vagy akár csak Szolnokon az ingatlanok hány százalékát terhelheti vagyonadó. A megyeszékhelyen jellemzően azonban a Széchenyi városrész családi házas övezetében, a Kertvárosban és Szandaszőlősön találni nagyobb értékű ingatlanokat.

— Budapesten öt százalékra becsülik a vagyonadóval érintett ingatlanok arányát. Vidéken ennél kevesebb lehet — véli Lits József. A könyvvizsgálattal és adótanácsadással foglalkozó szolnoki Auditor Kft. cégvezetője szerint a vagyonadónak nagyobb a füstje, mint a lángja. Ha valóban a gazdaság kifehérítése a cél, akkor minden ingatlant meg kellene adóztatni, az így befizetett összeget pedig leírhatóvá kellett volna tenni a személyi jövedelemadóból.

Jelenleg a vagyonadót az ingatlan forgalmi értéke után kell megfizetni. Ám, hogy mennyi a forgalmi érték, az nehezen határozható meg. Ebben segítenek az értékbecslők és az APEH honlapján lévő kalkulátor. A törvény megyénként és azon belül településtípusonként határoz meg egy négyzetméter árat. Ezt azonban 5-15 százalékkal is módosíthatják felfelé vagy lefelé a különböző korrekciós tényezők, így például az épület kora, komfortfokozata, a falazat anyaga, a szobák száma. Az adószakértő szerint mindezzel a legnagyobb gond az, hogy túl nagyok a térségek, melyek alapján meghatározzák a négyzetméter árakat.

Lits József arra figyelmeztet, hogy ha a számított érték meghaladja a 30 millió forintot, akkor bevallást kell benyújtani az APEH-hez. Még akkor is, ha a tulajdonos szerint az ingatlan forgalmi értéke alacsonyabb. Nem árt vigyázni arra sem, mekkora összeget írunk be a bevallásba, azt ugyanis ellenőrizheti az adóhatóság. Tíz százaléknál kisebb eltérésnél csak az adókülönbözetet kell megfizetni, nagyobb esetében azonban már birsággal is számolni kell. A bevallási határidő a nem vállalkozó, illetve nem áfás magánszemélyeknek május 20, az egyéni vállalkozóknak február 20.

Kedvezmény a nagycsaládosoknak

Adót kell fizetni a 30 millió forintnál értékesebb ingatlanok után akkor is, ha annak több tulajdonosa van. Ez esetben azonban megoszthatják az adót a tulajdoni hányad arányában. A második lakás már 15 millió felett adóköteles, míg a harmadik értékhatártól függetlenül. A 62. életévüket betöltöttek kedvezményt élveznek. Továbbá 15 százalékos adókedvezményt érvényesíthetnek gyermekenként a 3 vagy több gyermekes szülők is.
Üdülőkre, vízi és légi járművekre és a nagy teljesítményű személygépkocsikra is kiterjed a törvény. A személygépkocsiknál például a 125 kW (170 LE) teljesítményt meghaladók után kell adót fizetni.

A becsléshez már nem kell személyes adat

Az APEH vagyonadó-kalkulátorával tíz nap alatt 460 ezren mérték fel ingatlanukat. A kalkulátort azonban a napokban átalakították. Az adatvédelmi ombudsman ugyanis kifogásolta, hogy először a személyes adatokat kell megadni, ezt követően kérdez rá a rendszer az ingatlan tulajdonságaira. Így most már csak akkor kell személyes adatokat megadni, ha valaki menteni akarja a számítás eredményét az adóhivatal honlapján. Ez esetben a rendszer automatikusan ellenőrzi, hogy valódi adatokat adott-e meg a lekérdező. Az APEH ezért egy külön adatállományt állít össze, amelyben csak a nevek, az adóazonosítók, az adószámok szerepelnek, és ezt társítja a kalkulátorhoz, hogy kivédje az adatlopásokat. (szoljon.hu)