Lázár: aki politikával foglalkozik, annak nem csak a cipője orráig kell tudni látni

Száz évvel Trianon után megkezdődhet a történelmi Alföld gazdasági újraegyesítése – mondta el a Makó Híradónak Lázár János. A térség országgyűlési képviselőjét a déli vasútvonalról és a térség fejlesztéséről kérdezte a portál.

– Egyre inkább a köztudatba kerül a Déli Vasútvonal újjáépítése. Amikor a miniszterelnökkel tárgyalt erről, egy 1910-es térképet is vitt. Milyen szerepe volt Magyarországon abban az időben ennek a vasútvonalnak?

– A 19. század második felében Magyarország fejlődésének egyik fokmérője a vasúthálózat kiépítése volt. 150 éve olyan jelentőségű beruházás, mint a vasút nem történt ebben a régióban, ez igaz Makó és Hódmezővásárhely térségére is. A vasút az 1800-as évek végén megváltoztatta az ország gazdasági működését és az emberek személyes életét: lehetővé tette a gyors és olcsó közlekedést mindenki számára. 20 év alatt tulajdonképpen Európa legfejlettebb vasúti hálózata épült meg. A trianoni békediktátum által szétszabdalt történelmi Alföld Európa éléskamrája volt, a monarchia, valamint a nyugatra, vagy keletre fekvő szomszédok számára élelmiszert biztosított, az itt élőknek pedig megélhetést. Az erős mezőgazdasági export megkövetelte a komoly vasúti hálózatot, ezért kötötték össze az Adriát az Alfölddel. Ez a Pécs, Baja, Szabadka, Szeged, Hódmezővásárhely, Békéscsaba, Nagyszalonta, Nagyvárad, Debrecen vonal, amelynek helyreállítására tettem javaslatot a miniszterelnöknek. 1920-ban az összeköttetést szétszabdalták, miközben a győztes hatalmak felbecsülhetetlen társadalmi és gazdasági károkat okozva felosztották egymás között a történelmi Alföldet. A déli vasútvonallal azt adnánk vissza, amit a történelem elvett az itt élőktől. A határokkal feldarabolt Alföld gazdasági újraegyesítése katalizátora lehet a régió fejlődésének, ezért Magyarországnak, Romániának és Szerbiának is érdeke.

– A mostani tervek egy körülbelül 8-10 éves programról szólnak.

– Összesen 500 kilométer vasútvonal építéséről, illetve helyreállításáról, felújításáról beszélünk Pécs és Debrecen között. A teljes beruházás mintegy 800 milliárd forintot jelent, és körülbelül 10 év alatt valósítható meg.

– Orbán Viktor hogyan fogadta a javaslatot?

– Az első feladat, amit tőle kaptam az elmúlt fél évben, hogy nézzük meg Hódmezővásárhely és Szeged között hogyan lehet úgy megvalósítani a tram-train rendszert, hogy az mások számára is példaértékű, alkalmazható legyen. Makó számára is fontos beruházásról beszélünk, hiszen, ha a vásárhelyi projekt jól sikerül, beváltja a hozzá fűzött reményeket, akkor Makó és Szeged között is érdemes lehet kialakítani. Kiemelt kormányzati figyelem kíséri a programot, ma a közlekedési beruházások közül az egyik legizgalmasabb, technológiai és intellektuális értelemben is. Az első ilyen integrált rendszer Magyarországon, ráadásul hosszú évek óta nem épült teljesen új villamosvonal hazánkban. A miniszterelnök másik kérése arra irányult, hogy vizsgáljuk meg, Szabadkát hogyan lehet a fejlesztésekbe bevonni. Ezt követően jött az ötlet, hogy ne csak egy programban, hanem egy nagyobb infrastrukturális fejlesztésben gondolkodjunk. Ha valaki közélettel, politikával foglalkozik, annak a cipője orránál tovább is látnia kell, aki nem képes nagyobb távlatokban is elhelyezni, értelmezni a cselekedeteit, az alkalmatlan erre. Közép-Európa az Európai Unió erőtartaléka, Közép-Európának pedig a történelmi Alföldön van jelentősebb versenyképességi és munkaerő tartaléka. Ennek kiaknázására infrastrukturális fejlesztésekre van szükség, ezért dolgozunk Kecskemét és Békéscsaba közúti összeköttetésének javításán, a Szegedet Debrecennel összekapcsoló 47-es út négysávosításán, a békéscsabai repülőtér fejlesztésén, valamint ezt a célt szolgálja a Déli vasút terve is. Amennyiben megvalósul, Szabadka-Baja fél óra, Szabadka-Szeged fél óra, Pécs-Szeged 1 óra 50 perces távolságra kerül, nem beszélve arról, hogy Nagyvárad és Debrecen is összekapcsolható. A Kormány célja, hogy Debrecen a Kárpát-medence keleti fővárosává váljon.

– Pásztor Istvánnal, a Vajdasági Magyar Közösség elnökével is tárgyalt a Déli Vasúvonalról. Számukra ez miért fontos?

– A Szabadka-Szeged vonalat érintően ő az ötletgazda, a fejlesztés támogatását ő lobbizta ki a két kormánynál. Szabadka számára a Szegeddel való összeköttetés stratégiai jelentőségű, gazdasági, oktatási és kulturális szempontból is. A vasúti kapcsolat 2015-ben szűnt meg a határ lezárása miatt. A két város nagyon közel van egymáshoz, vonattal fél óra lenne az utazás, autóval azonban sokszor órákat kell várakozni a hatalmas gépjárműforgalom miatt. A határrendészeti kérdéseket természetesen kezelni kell, de léteznek erre is megoldások. A vasúti szakasz helyreállításának tervei készen állnak, reális célkitűzés, hogy még ebben a ciklusban meginduljon a személyi forgalom. Nagyon sokan járnak ki Szabadkára és sok vajdasági magyar kötődik Szeged térségéhez. Remélem, rövidesen sokkal könnyebben tudunk majd közlekedni a két ország és a két város között.

– Mekkora munkaerő kapacitás lehet abban a térségben?

– Vajdaságban és a határon túli magyarlakta területeken még jelentős munkaerő tartalék van. Világos nézeteket vallunk: nem migrációval akarjuk megoldani a demográfiai problémákat, hanem a Magyarországon élő fiataloknak biztosítunk sokkal több támogatást, hogy családot alapítsanak és gyerekeket neveljenek. Munkaerőt sem a bevándorlástól várunk, a határon túl élő magyarokat azonban szívesen látjuk. A fejlesztéseknek szimbolikus üzenete is van: 100 évvel a trianoni országcsonkítás után megkezdődik az Alföld gazdasági értelemben vett újraegyesítése.

Forrás: makohirado.hu