Nagy István: A fiatalok számára még vonzóbbá válhat a vidéki életforma

Nagy lehetőséget jelent az 5G hálózat a hazai agráriumban is, ennek kihasználása ugyanis jelentősen növelné a gazdák versenyelőnyét. A szaktárca ezért is kezdeményezi a középfokú agrárképzésben az agrárinformatikai oktatás újbóli bevezetését — hangsúlyozta a Magyar Nemzetnek adott interjúban Nagy István. Az agrárminiszter kiemelte: 2019 az építkezés éve, tavasszal feláll az öntözési központ, még az idén elfogadhatja az Országgyűlés az osztatlan közös tulajdon megszüntetését elősegítő törvénycsomagot, és a korábban megkezdett beruházások is zömmel 2019-ben fejeződnek be -tette közzé a Magyar Nemzet.

– Az építkezés, a gyarapodás évének nevezte 2019-et. Milyen lehetőségeket tartogat a jövő az agrárium szereplői számára?
– Az idei esztendő sokáig emlékezetes marad. Azok a gazdálkodók, akik az elmúlt időszakban pályáztak, az idén valósítják meg beruházásaikat, építik meg üzemeiket. Izgalommal várhatjuk 2020-at is, mivel jövőre indulnak be ezek az üzemek, egységek, és sok szereplő már az új, modern berendezéseit használhatja.

– Érdemben csökken tehát a versenyhátrányunk Nyugat-Európához képest?
– A Vidékfejlesztési program segítségével képesek vagyunk csökkenteni a különbséget. Elindult a kapacitásbővítés, hatékonyságnövelésre több száz milliárd forintnyi összegben lehetett pályázni. A szocialista kormányok alatt nem volt lehetőség a fejlesztésekre, így akkor jelentősen leszakadt a hazai agrárium. Ma azonban óriási, vissza nem térő lehetőség áll előttünk arra, hogy érdemben felzárkózzunk versenytársainkhoz, s ezt ki kell használnunk. Éppen ezért elengedhetetlenül fontos, hogy a jövőben is legyen lehetőségünk támogatni a fejlesztéseket. Ezért elfogadhatatlannak tartjuk, hogy a 2020 utáni költségvetési ciklus támogatásai a brüsszeli bürokraták javaslatára drasztikusan csökkenjenek.

– Mi az a vissza nem térő lehetőség, amivel gyorsulhatna a felzárkózás?
– A jövő és a fejlődés irányában a kulcskérdés a digitalizáció. Az eke feltalálása, majd az állat- és növénynemesítés, később a műtrágya és a növényvédők alkalmazása mind-mind újabb generációváltást jelentett az agráriumban. Ma a digitalizáció, az innováció az újabb állomás. Ugyanakkor, míg az előbb említett folyamatok több száz éven át tartottak, addig mára felgyorsult a technológiai fejlődés.

– Tartjuk a lépést a fejlődéssel?
– Az 5. generációs mobilhálózat, tehát az 5G az alapja mindennek. Nagyon fontosnak tartom, hogy az 5G-re épülő fejlesztéseket, a digitalizációs folyamatot végigvigyük, ezt a kormány is elhatározta. A technológiai újításokat folyamatosan tesztelni kell, az ország teljes 5G-lefedettsége pedig vonzóvá teszi hazánkat az innovatív megoldások fejlesztésére, kipróbálására. Míg nálunk elérhető a legfejlettebb mobilhálózat, addig Németországban például az eggyel korábbi, 4G hálózat vidéki kiépítése még csak most van folyamatban. Hazánkban tehát lényegesen modernebb, innovatív eszközökkel is találkozhatnak a termelők, fejlesztők.

– Ki irányítja a legújabb technológiát, ha a generációváltás elmarad, miközben sok gazdálkodó már nyugdíjba készül?
– Én úgy látom, hogy a problémából adódik a megoldás is. Valós jelenség, hogy ma már egyre kevésbé lehet találni munkaerőt, mivel a fiatalok számára nem elég vonzó az agrárium. Viszont ha bemutatjuk a fiataloknak a digitalizáció eredményeit, ha a legújabb gépek, szenzorok használatát elsajátítják, újra vonzóvá tehetjük az agrárium területeit és a vidéket is.

– Hol adódik lehetőségük a fiataloknak ezeknek a modern eszközöknek a megismerésére?
– Ez nem egyszerű, ezért kezdeményezzük, hogy az agrárszakképzésben megjelenjen az informatikai oktatás, amely kulcsfontosságú lesz a jövőben. Lehetővé kell tenni, hogy egy modern, digitalizált állattartó telep vagy egy új fejlesztésű mezőgazdasági gép vezetéséhez elegendő tudást adhasson a középfokú oktatás is. Az alapismeretek mellett az informatikai képzés újbóli bevezetése is nélkülözhetetlen.

– A digitalizáció korát megelőző időkből is számos adóssága maradt a gazdák felé a mindenkori kormánynak. Idetartozik az osztatlan közös tulajdonú területek rendezése. Várható megoldás 2019-ben?
– Ebben nagyot léptünk előre, hamarosan megkezdődik a parlamenti munka, és az Országgyűlés elé kerül többek közt az osztatlan közös tulajdon megszüntetését segítő törvényjavaslat. Az egyeztetések lezárultak, a javaslat is elkészült, ugyanakkor nyitott kérdés maradt az agráröröklés szabályozása, amit rendezni kell. Hiába ugyanis a birtokegyesítési törekvés, ha az örökléssel újra feldarabolódnak az érintett területek. Olyan megoldás kell, amely feloldja a gúzsba kötöttséget.

– A törvényjavaslat milyen megoldást kínál például egy kéthektáros területre, amelynek több mint ötven tulajdonosa van, ráadásul közülük sokan azt sem tudják, hol a földjük, vagy a tulajdonosok egy része felkutathatatlan?
– A javaslat lényege, hogy lehetőséget biztosítson a tulajdonosnak. Az első és legfontosabb, hogy meghatározzuk azt a legkisebb birtokméretet, amely már nem osztható, darabolható tovább, még örökléssel sem. Ezzel már gátat szabunk az újratermelődő osztatlan közös tulajdonnak. Rendezni kell azt az esetet is, amikor nem fellelhetők a tulajdonosok. Meg kell határozni azt is, hogy ha nem sikerül felkutatni a tulajdonost, mennyi az a várakozási idő, amely után összevonhatók az osztatlan területek értékelhető birtokméretűre.

– Mit tehet, aki szabadulna a területétől?
– Még ha megtalálható a tulajdonos, akkor sincs egyszerű dolga annak, aki meg akarja venni a földjét, mivel elképesztő adminisztrációs teher hárul rá. Az ügyintézés, a jogi procedúra a legjobb esetben is – azaz, ha minden érintett elérhető – két és fél évig tart. Ez tarthatatlan, az ügyintézést legfeljebb egy évre kell csökkenteni. Elsősorban az a cél, hogy ne legyen osztatlan terület, másodsorban pedig életképes birtokméreteket szeretnénk kialakítani. Természetesen továbbra is fennáll annak a lehetősége, hogy a Nemzeti Földalapkezelő megvásárolhatja az elaprózódott területeket.

– Milyen állapotban vannak ezek az osztatlan közös földek?
– Az elaprózódottságot jól mutatja, hogy van olyan egyhektáros terület, amelynek közel háromszáz tulajdonosa van. Sokakat nem lehet felkutatni, így akik valóban gazdálkodni szeretnének, gyakran nem tudnak. Valóban régi adósság tehát, hogy tiszta birtokviszonyokat teremtsünk, és felszámoljuk az exlex állapotban lévő osztatlan közös területeket, természetesen a tulajdon szentségét szem előtt tartva, önkéntes alapon.

– Régi adósság a gazdák felé a termőföldek öntözhetőségének megteremtése is. Része az építkezésnek a szükséges hálózat kialakítása?
– Garantálnunk kell az eredményes gazdálkodáshoz való jogot, ezért dolgozunk rajta, hogy a következő években mintegy 100 ezer hektárral bővüljön az öntözött terület nagysága, amihez drasztikus lépéseket kell tennünk. Annak, aki ma öntözni szeretne, 29 engedélyt kell beszereznie, és mindez több millió forintjába kerül a gazdálkodónak, ráadásul az ügyintézés elérheti a két évet. A bürokráciacsökkentés első lépéseként március-ban megkezdi működését az újonnan létrehozott nemzeti öntözési központ, ahol egyablakossá válik az ügyintézés. Emellett döntenek arról a technológiáról is, amely egyfelől a lehető leggazdaságosabb, másfelől precíziósan, a vízkészlet megőrzése mellett lehet üzemeltetni. Számos ezzel kapcsolatos ügy még megoldásra vár, többek közt az öntözési közösségek létrehozásának módja, vagy akár az az eset, amikor olyan területen kell átvezetni az öntözőrendszert, amelyet nem akarnak vagy nem szükséges öntözni. A feladatok jelentős része törvényi szintű szabályozást igényel.

– Van elég pénz a rendszer kiépítésére? A már meglévő öntözőművek milyen állapotban vannak?
– A kormány döntésének értelmében 2030-ig évi 17 milliárd forintot fordítanak erre a célra. Hatalmas munka az engedélyeztetés és a Belügyminisztérium hatáskörébe tartozó kivitelezés, de még mindig könnyebb megoldani, mint azt a problémát, amit az öntözhetőség hiánya okoz. A meglévő hálózat felújítása, karbantartása először a legcélravezetőbb. Az öntözött területek legalább 100 ezer hektáros növelése az egyik legfontosabb célkitűzésünk, amelyet mindenképpen szeretnénk megvalósítani a ciklus végéig.

– Az említett hiányosságok pótlása, valamint a fejlesztések hozzájárulnak, hogy többen válasszák a vidéki életet?
– A vidéki életforma vonzóbbá tételéhez nagyon fontos a nemrégiben indult Magyar falu program, amihez az Agrárminisztérium is tesz javaslatokat. Fontos, hogy a fiatalok élhető helyen lakjanak, olcsóbb megélhetés mellett maguk tudjanak minőségi élelmiszereket termelni, s ezáltal keresetkiegészítéshez vagy többletjövedelemhez jussanak. Ezt a kertek megművelése és a háztáji állattartás segítené, amellyel kézművestermékeket, biotermékeket állíthatnának elő a saját részre, illetve más fogyasztók számára. Akkor lesz sikeres ez a program, ha élhető falvakat teremtünk, és a fiatalok szívesen élnek vidéken, és ebben a sikert is látják. Ez a jó irány, amelyet az is igazol, hogy a Nemzeti tanyafejlesztési programban kétszeresére emeltük idén a fejlesztési keretet, és óriási az érdeklődés. Továbbá szintén a vidéki életminőséget javíthatja az a pályázatunk, amit hamarosan megnyitunk a zártkerti gazdálkodás fejlesztésére.

– Nemcsak itthon vannak teendők, de Brüsszelben is helyt kell állnunk. A 2021-től kezdődő uniós ciklus költségvetésének tervezete hogyan érintené a magyar vidéket?
– Az asztalon lévő aktuális javaslat senki számára sem elfogadható. Fontos feladatunk a tagállamokkal szövetséget kötni, be kell bizonyítani az Európai Unió számára, hogy a támogatások mind a termelést, mind a vidékfejlesztést előrébb viszik. Azt szeretnénk, ha a jelenlegi rendszernél nem lenne bonyolultabb az új közös agrárpolitika, a vitánál tartunk. Magyarország számára elfogadhatatlan, hogy a jelenlegi tervek szerint 26 százalékkal csökkenjenek a támogatások. Azon dolgozunk, hogy ne az agrár- és vidékfejlesztési támogatásokból finanszírozzon az Európai Unió olyan kihívásokat, mint a migráció. Az új költségvetés mellett rendkívül fontos a kettős élelmiszer-minőség kérdése, ami nem hírlapi kacsa, ahogy az uniós biztos fogalmazott. Fel kell lépnünk ez ellen a megkülönböztető gyakorlat ellen, hogy azonos jelölés mellett rosszabb minőséggel találkoznak bizonyos tagállamok fogyasztói, hiszen mindenkinek joga van eldönteni, milyen terméket vásárol meg, emellett mindenki megérdemli, hogy ugyanolyan minőséghez férhessen hozzá.

Forrás: magyarnemzet.hu

Fotó: drnagyistvan.hu