Balla Ákos: A csok felpörgette az ingatlanpiacot

Ugyanakkor tisztában kell lenni vele, hogy az utóbbi évek kedveztek inkább a csokos vásárlóknak, a támogatási forma jövője már kevésbé fényes. Balla Ákos ingatlanszakértővel, a Balla Ingatlan tulajdonos-ügyvezetőjével, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara Ipari Tagozatának tagjával beszélgetett a Blogstar.hu.

A demográfiára és a gazdaságra is élénkítő hatása van a családi otthonteremtési kedvezménynek (csok), melyet csak tavaly 30 ezren vettek igénybe. A csokot igénylő családokban már 230 ezer gyerek él, és további 45 ezer gyerek születését vállalták előre – fogalmazott nemrégiben Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára. Ingatlanpiaci szempontból melyek voltak a csok legfontosabb eredményei az elmúlt években?

A kormány alapvetően demográfiai ösztönzőnek szánta a csokot, és nem elsősorban az ingatlanpiacot akarta vele fellendíteni, ezzel együtt tagadhatatlan az otthonteremtési kedvezmény sikere. Egyértelműen pozitívumként értékelendő, hogy bővültek a források, több pénz van a vevők zsebében, ezért bátrabban lépnek a piacra, felpörgetik azt.

Azt tapasztaltuk, hogy a csok nem csak a háromgyermekeseknek szólt, a legtöbben két gyermekre vették igénybe. Szerencsésnek bizonyult, hogy a konstrukció viszonylag kevés utánajárást igényel, ezért azt láttuk, gyakorlatilag senki sem ment el mellette: aki csak tudott, élt ezzel a lehetőséggel.

Sokat segített, hogy az embereket nem zavarták bele a bürokrácia útvesztőibe, hiszen a hitelt a finanszírozó banktól kell igénybe venni, a pénzintézetek pedig ügyesen ráálltak arra, hogy csokot összekapcsolják az egyéb lakossági hitelfelvételekkel. A konstrukció kulcselemének bizonyult, hogy a bankokat motiválttá tette a pénzkihelyezésben vagy az eljárás koordinálásában az által, hogy nem a csokon, de a hitelen maguk is keresni tudtak. A kereskedelmi bankok normál értékesítési folyamata mint csatorna kiválóan működött, és a hangos kormányzati kommunikáció is nagyban erősítette ezt a fajta otthonteremtési támogatást.

Mit várnak ettől a kedvezménytől a következő időszakban?

Miután sikeres értékesítési csatornákon keresztül folyósították, és erőteljes kommunikáció kísérte a csokot, nem feltételezzük, hogy valaki is lemaradt a lehetőségről, ez által csökkenő trendre számítunk a kedvezmény igénybe vétele kapcsán. Szintén azt támasztja alá, hogy 2019-ben az új ingatlanok piacán bizonyos termékek esetében véget ér az áfacsökkentés, és az áfa visszatérő hatásával zavaró tényezőként számolunk: azaz megugorhatnak az árak. Mindent összevetve inkább az elmúlt évek voltak kedvezőek a csokos vásárlóknak, mintsem a jövő lenne kimondottan fényes.

Rétvári Bence arról is szólt, hogy a statisztikák szerint a tavalyi esztendő első háromnegyed évében 30 százalékkal nőtt az új lakások száma, a teljes ingatlanforgalom pedig 6-7 százalékkal bővült. Ez mennyiben köszönhető a csoknak?

Tagadhatatlan a csok komoly hatása, még akkor is, ha az új építésű ingatlanok esetében inkább az áfacsökkentés adott óriási lendületet a piacnak. Fontos, hogy megkülönböztessük a társasházi nagyberuházásokat és a kis volumenű fejlesztéseket, egyéni építkezéseket. A kisebb fejlesztések és fejlesztők számára jóval komolyabb ösztönzőt jelentett a csok, az áfacsökkentés pedig a szegmens fehérítéséhez járult hozzá.

Ők továbbra is építenek csokos ingatlanokat, viszont jelentős áremelkedéssel kénytelenek szembenézni. Példaként említem, hogy a dél-pesti agglomerációban, Szigetszentmiklós, Szigethalom és Tököl környékén egy olyan ingatlant, melyet az elmúlt években haszonnal is 25 millió forintból állított elő és értékesített a kivitelező, ma 30-32 millió forintért adnak.

Ami azért korántsem elhanyagolható mértékű, 20-25 százalékos drágulás…

Ráadásul nem a kereslet növekedése áll a háttérben, hanem az építőipari árak és bérek emelkedése. Ha már itt tartunk, a győri Audi-sztrájk esetében láttuk, mire képesek a szervezett munkavállalók. Az építőiparban nem jellemző ez a szervezettség, ott azt figyeltük meg, hogy a kivitelezők egymástól csábítják el a melósokat a magasabb bér ígéretével. A szereplők tehát egymás után kényszerültek rá, hogy bért emeljenek, ha nem akarják elveszíteni a munkaerőt.

Ami pedig a nagy társasházi beruházásokat illeti, a kivitelezők azért húzták be 2015-ig a féket, mert a magas áfa és költségek, illetve a gyenge kereslet miatt nem érte meg nekik építeni. Az áfacsökkentés és a csok két pozitív kormányzati intézkedésként együtt lendítette fel a piacot, tette érdekeltté a fejlesztőket a fejlesztésekben. A két komponens jótékony hatását jómagam ötven-ötven százalékra becsülöm.

Pénzügyi szakértők azt vetették fel, hogy a hitelfelvétel során szigorodó jövedelemarányok negatív hatással lehetnek a csok további igénybe vételére is. Ön mit gondol erről?

A csok ugyan tovább bővült az elmúlt időszakban, ám nem a kedvezmény-, hanem a hiteloldala. Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a hitel mögött továbbra is hitelképesség, -minősítés és banki megfelelések állnak.

A csok nem ingyenpénz, nem kifogyhatatlan forrás, hanem olyan, hosszú távú kötelezettségvállalás, mely magában hordozza annak veszélyét, hogy a hitelkamatok elindulnak felfelé, és emelkednek a törlesztőrészletek.

A magyar családok részéről jogos igény, hogy otthont szeretnének maguknak teremteni, aminek korlátait a pénztárcájuk szűkössége szabja meg. Mindenkinek bölcsen kell mérlegelnie, mennyit bír el, ám azt soha ne felejtsük el, hogy a csok, illetve a hitel felvétele komoly kötelezettségvállalást jelent.

Következő interjúnkban az úgynevezett lakáspiaci boomról, az ingatlanárak várható tendenciáiról lesz szó.

Előzmények:

Balla Ákos: Ne bízzunk a külföldi ingatlanajánlatokban!

Balla Ákos: Továbbra is a kétgyermekesek a csok nyertesei

Balla Ákos: Biztosított a gigaberuházások jövője

Balla Ákos: A BKIK számomra társadalmi felelősségvállalás

Balla Ákos: Állami beavatkozásért kiált a zűrzavaros bérlakáspiac

Balla Ákos: Még több csok-forrást a kétgyermekeseknek!

Forrás: blogstar.hu