Százmilliárdokkal részesülnek a települések a cégek sikeréből 2
Vaskos bevételük származik az önkormányzatoknak a helyi iparűzési adóból, 2017-ben nagyjából 640 milliárd forintot fizettek be együttesen az ország vállalkozásai az adót szedő helyhatóságoknak. Az összeg ötöde a fővárosi önkormányzathoz került, de a budapesti kerületek és a megyei jogú városok is milliárdos summára tettek szert. – A magyar gazdaság bővülésével, a hazai vállalkozások növekedésével a települések is jól járnak – így kommentálta lapunknak az adatokat az adóügyi államtitkár. Izer Norbert megjegyezte: az állami intézkedések közvetlenül is segítik az önkormányzatokat, erre példa, hogy a helyhatóságok az elmúlt években több mint 1300 milliárd forintos adósságtól szabadultak meg -írja a Magyar Idők.

Meglehetősen fontos tétel a hazai önkormányzatoknak a helyi iparűzési adó. A Pénzügyminisztérium lapunk számára összegezte a 2017-es adatokat – jelenleg ezek az értékek nevezhetők a legfrissebbnek, a 2018-as adóbevallásokat ugyanis tavasszal kell elkészíteniük és leadniuk az érintett vállalkozásoknak.

A tárca tájékoztatása szerint két évvel ezelőtt az ország közel 3200 önkormányzata közül nagyjából háromszáznak nem volt iparűzésiadó-bevétele. Akadtak eközben olyan települések is, ahol ugyan regisztráltak efféle bevételt, de szinte láthatatlan összeg folyt be a hipa rövidítéssel illetett helyi teherből.

Ebben a cipőben járt 2017-ben például Katafa község, ahol mindösszesen száz forint folyt be az iparűzési adóból, de Szaknyér sem volt sokkal jobb helyzetben az alig hétszáz forintos éves hipabevétellel. Volt néhány olyan település, ahol pár ezer, esetleg pár tízezer forinttal számolhattak a helyi döntéshozók.

MILLIÁRDOK A HELYHATÓSÁGOKNAK

A lista másik végén természetesen vaskos tételek és jóval szélesebb kör szerepelt. A legnagyobb iparűzésiadó-bevételt a fővárosi önkormányzat könyvelhette el 132 milliárd forinttal.

A második legnagyobb összegre Győr városa tett szert a hipából: az ott rögzített 23 milliárdos summa akkor is tekintélyt parancsoló, ha köztudott, hogy a város fejlett ipart mutathat fel. Különösebb panaszra persze Székesfehérvárnak és Debrecennek sem volt oka 2017-ben az ottani 17 és 12 milliárdos adóbevétellel.

Százmilliárdokkal részesülnek a települések a cégek sikeréből

A lista első huszonöt helyén egyébként zömmel fővárosi kerületeket és megyei jogú városokat találni, a kivétel Budaörs, amely a maga 7,3 milliárd forintjával a 15. legmagasabb summát érte el 2017-ben. Budapest kerületei közül egyébként a XI. tett szert a legnagyobb hipabevételre, az akkori összevetésben az V. kerület zárt hátul, bár a Belvárosban rögzített 1,6 milliárd forint sem hangzik rosszul.

Érdekesség, hogy 2017-ben egy híján száz önkormányzat mutathatott fel egymilliárd forint feletti hipatételt: a sort záró Ózd, Mátészalka és Kisvárda néhány tízmillióval lépte túl a bűvösnek mondható határt.

KÖNNYEBBSÉG A VÁLLALKOZÁSOKNAK

– A magyar gazdaság bővülésével, a magyar vállalkozások növekedésével a települések is jól járnak – ezt már a Pénzügyminisztérium adóügyi államtitkára mondta kérdésünkre. Izer Norbert hozzátette: az elmúlt években a kormány nagyszabású programot indított az adóadminisztráció csökkentéséért, a papírmunka a helyi iparűzési adó kapcsán is egyszerűbbé vált.

– 2017 eleje óta az érintett vállalkozások az állami adóhatóságon, vagyis a Nemzeti Adó- és Vámhivatalon (NAV) keresztül is eljuttathatják hipabevallásukat az illetékes önkormányzati adóhatósághoz.

– A lehetőség – folytatta a minisztériumi vezető – valamennyi érintett gazdasági szereplőnek nagy könnyebbséget jelenthet, a módszer előnyeit leginkább mégis azok a vállalkozások használhatják ki, amelyeknek több városban, községben is van telephelyük.

A rendszer előnye ugyanis abban áll, hogy a vállalkozásnak elég belépnie az ügyfélkapun vagy a cégkapun keresztül a NAV rendszerébe, oda feltöltheti az iparűzésiadó-bevallást, tehát nem papíron kell az adminisztrációt elvégezni, s a bevallás módja akkor is mindig ugyanolyan, ha több helyi hatóságnak is számot kell adni.

Izer Norbert ugyanakkor aláhúzta: a hipabevallás leadásának módja nem változtat azon, hogy a helyi adózás kizárólag települési hatókörbe tartozik. Így a települési önkormányzat állapíthatja meg az iparűzési adó mértékét és az esetleges kedvezményeket, mentességeket, a hipaügyekben az önkormányzat adóhatósága jár el, az összeget pedig a település megadott számlájára kell befizetni.

– A NAV tulajdonképpen a postás szerepét tölti be, ami azt is jelenti, hogy az állami adóhivatal tartalmi vizsgálat nélkül továbbítja, mégpedig azonnal, a hipabevallásokat a megjelölt önkormányzatnak – tette hozzá Izer Norbert.

Az államtitkár megjegyezte: az utóbbi két esztendőben meglehetősen sok vállalkozás élt az új lehetőséggel. Az első évben, 2017-ben nagyjából 450 ezer iparűzési bevallást továbbított a NAV a helyhatóságokhoz, tavaly pedig meghaladta a háromnegyedmilliót az ilyen iratok száma.

Izer Norbert szerint az emelkedés azt mutatja, hogy a megoldás nemcsak sikertörténet, de egyben érdemi könnyítést jelent a hazai gazdasági szereplőknek.

Adósságok és programok
A minisztérium vezető végezetül kitért arra, hogy az önkormányzatok helyzetét alapvetően meghatározza a gazdaság állapota, de a bővülésből csak akkor kovácsolhatnak előnyt, ha anyagi helyzetük rendezett. – A kormány ezért 2011 és 2014 között 1370 milliárd forintos adósságtól szabadította meg az önkormányzatokat – mutatott rá Izer Norbert, majd hozzátette: a kormányzati támogatással megvalósuló munkahelyteremtő beruházások mellett a Modern városok program nagyjából 3500 milliárd forintos fejlesztési keretet garantál a városoknak, a Magyar falu program pedig csak idén 150 milliárd fejlesztést jelent a vidéknek.

Forrás: magyaridok.hu

Kép: Magyar Államkincstár

Borítókép: unsplash.com