Márki-Zay Péter

Falrengetően farizeus szeánsszal rukkolt elő a polgármester. Annyira óv a forradalomtól és az erőszaktól, hogy perceken át arról vizionált. Hazugságnak nevezte, hogy miniszterelnöki ambíciói lennének, persze a feladat elől nem ugrana el. Úgy szállt bele páros lábbal a helyi egyházközösségek vezetőibe, hogy közben csúcsra járatta a kettős mércét.

Az Ökumenikus Imahét kapcsán sem szállta meg a béke és a szeretet Márki-Zay Péter lelkét. A pártalapító vásárhelyi celeb polgármester vasárnapi Facebook-prédikációjában a városfejlesztő és közösségépítő gondolatok helyett újra a fröcsögésre helyezte a hangsúlyt. Farizeus produkciójában természetesen központi helyet kaptak az unalomig ismételt frázisok a korrupcióról, a diktatúráról, a lopásról, a megfélemlítésről vagy a választási csalásról.

Az imahéttől is a gyűlölködésig, egészen pontosan az iszlamista terroristázásig és a putyinozásig galoppozó Márki-Zaynak sikerült csúcsra járatnia a kettős mércét: páros lábbal szállt bele azokba a vásárhelyi egyházközösségi vezetőkbe, akik politikai ügyekben a jelenlegi kormánypártok mellett merészelnek nyilvánosan felszólalni. Még „listázta” is, hogy két református lelkészre és egy katolikus papra gondol.

„Magánemberként joguk van állást foglalni, de az egyes közösségek vezetőjeként nem biztos, hogy szerencsés megszólalniuk: a híveik közül nagyon sok ember az egyik oldalra szavazott, a többiek a másik oldalra szavaznak, és ők nyilvánvalóan mindegyik hívüket kell, hogy képviseljék, tehát nem feltétlenül szerencsés, ha megszólalnak”

– papolta (fenyegetően?) az a felelőtlen városvezető, aki rendszeresen Fidesz-kommunistának, Fidesz-pribéknek, Biszku Bélának vagy csak egyszerűen rendkívül beszűkültnek gúnyolja városának azt a (legalább) felét, mely a kormánypártok politikájában hisz (ergo nem az ő támogatója).

Legalábbis sajátos, hogy a „szálkakereső” polgármester nem veszi észre saját gerendáját…

A Mindenki Magyarországa Mozgalom alapító-elnöke hosszasan vizionált arról, hogy a jelenlegi hatalom példátlan módon félemlíti meg az embereket: a Fidesz szerinte már nem is a Kádár-, hanem a Rákosi-rendszert építi újra. Orbán Viktort ezúttal nem hasonlította Rákosihoz és/vagy Ceausescuhoz, e helyütt mégis érdemes felidézni a balliberális politikai elemző, Ceglédi Zoltán minapi gondolatait, miszerint ez a rendszer igencsak távol áll a diktatúrától: „Amikor az ellenzéki politikus kiszáll az ülésfűtéses autójából, elmondja, hogy diktatúra van, pittyeg közben a mobiltelefon, megjött a másfél milliós fizetés, majd visszaszáll a kocsiba, és hazamegy: ez nem a diktatúra definíciója.”

A forradalommal való riogatásról elhíresült önjelölt politológus és választási szakértő Márki-Zay online ömlengésében hazugságnak nevezte, hogy ő forradalmat szokott emlegetni. Nem tudni, repedezett-e a mennyezet, mindenesetre roppant különös volt ezt hallani attól a Molotov-koktélos politikustól, akiről Apáti Bence is megjegyezte a Rádió7 szombati műsorában, zseniális érzéke van hozzá, hogy „minden egyes megszólalásába bele tudja erőltetni a lámpavasakat, a forradalmakat, az akasztásokat”.

Márki-Zay persze olyannyira a békés megoldás (és rendszerváltás) híve, hogy ezúttal is vagy öt percig forradalomról és erőszakról szónokolt, persze „óva intve” ettől a jelenlegi hatalmat. Mely – szerinte – ha folytatja a jelenlegi „gyűlöletkampányt”, akkor –

„sajnálatos módon kockáztatják mindannyiunk testi épségét és biztonságát”.

Iszonyatosan békésen azt a párhuzamot is sikerült felállítania, hogy a Rákosi-rendszer

„nem békésen ért véget, igenis volt forradalom, sajnálatos módon lógtak ávósok az ablakokból és a kandelábereken”.

(Ennyit még a kandeláberek alternatív használatáról, aminek emlegetésével tavaly a materialista keresztény berobbant a magyar közéletbe.)

„Meg tudjuk-e őrizni, hogy tényleg ne legyen erőszak, hogy ne dobálják be az ablakokat, ne bántalmazzák a fideszes politikusokat, a fideszes pribékeket (….), hogy ellenük ne forduljon a nép?”

– folytatta gondolatkísérletét a sejtetések és költői kérdések prófétája az úgynevezett és „remélt” békés átmenetről.

A „lépten-nyomon miniszterelnöknek felajánlkozó” (idézet ismét Apáti Bencétől) Márki-Zay az est csúcspontján kinyilatkoztatta: hazugság, hogy miniszterelnök akarna lenni. Ezen talán még a saját „fanjai” is jót mosolyoghattak, miután az elmúlt hetekben is csak legalább kétszer ugrott fejest a témába a Bercsényi utca (kis)királya. „Ha úgy látom, hogy egy feladat el nem vállalásával az országnak kárt okoznék, akkor nem fogok elugrani a felelősség elől” – messiáskodott küldetéstudatosan az Azonnali.hu-nak, majd a PestiSrácok.hu videójában még nyíltabban nyilatkoztatta ki: „sosem mondanék nemet”, azaz vállalná a miniszterelnökséget. Szigorúan a haza érdekében. (Persze, hogy.)

„Ha ez nagy megtiszteltetésként egyszer felmerül, és azt látom, hogy az én segítségemre és szolgálatomra van szüksége az országnak, akkor nem fogok elugrani a feladat elől”

– így „hárította” el Facebook-élőjében „szolgálatait” a segítőkész Márki-Zay, akinek annyira „Vásárhely first”, hogy álmában talán már szűkre is szabatja kormányfői zakóját.

Ennyit akkor a hazugságokról. Tudják: az őszinteség és a hitelesség mindenek előtt!