A gyakorlat teszi a kkv-stratégiát 2

Zsabka Zsolt is részt vesz a kkv-k fejlesztéséről, versenyképességéről szóló kormányzati stratégia megalkotásában.

A BKIK Ipari Tagozatának elnöke az ITM meghívására jeles közgazdászok és gazdaságpolitikusok társaságában vitatta meg a 2019-2030-as időszakra vonatkozó elképzeléseket.

Dr. György László gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkár új szelet hozott területére, nem csak a magasztos elveket, hanem a rögvalóságot is figyelemmel kíséri, így kiadta az ukázt: márpedig májusra stratégia kell a kis- és középvállalkozások fejlesztésére a 2019-2030-as időszakra. És – szemben az eddigi általánossal – a szavakat tett is követte, így január 25-én pénteken a témával foglalkozó jeles közgazdászok, kutatók, kamarai vezető jelenlétében Szepesi Balázs helyettes államtitkár vezetésével már össze is ült a grémium. Résztvevők között – a teljesség igénye nélkül – ott találhattuk, Csath Magdolnát, Drótos Györgyöt és Czakó Erzsébetet a Corvinusról, Szerb Lászlót Pécsről, Maurer Szemerét és Tölg-Molnár Beátát a VOSZ-tól, Regős Gábort a Századvégtől, Hágen Istvánt a Szent István Egyetemről, míg Borbás Gabriella a Hétfát, Radácsi László a BGE-t, Lakatosné Lukács Zsuzsanna a SEED-et képviselte. Az említett kamarai vezető pedig Zsabka Zsolt, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara Ipari Tagozat elnöke (civilben a munkaerőpiacon is aktív Diagramma Csoport tulajdonosa) volt.

Az előzetes meghívó alapján a kidolgozandó és közösen megalkotandó Stratégia célja az ITM versenyképességi és innovációs céljainak szolgálata, a kkv-fejlesztési kormányzati intézkedések összehangolása és a 2021-2027-es fejlesztési időszak kkv programjainak megalapozása.

A gyakorlat teszi a kkv-stratégiát

Ennek érdekében az első megbeszélés három kérdéskör köré csoportosult:

Mik a fő trendek, kihívások, tennivalók?
Mik a KKV-k kihívásai?
Milyen tevékenységekre kellene fókuszálni a KKV-k megerősítését célzó kormányzati lépések tervezése során?

A több mint két órásra nyúlt megbeszélés nyílt és nyitott volt: a szaktekintélyek köntörfalazás nélkül említették a gyakorlatban tapasztalható gondokat, problémákat, amelyek egyáltalán nem ütköznek e minisztériumi körben falakba, hiszen végre születik egy széleskörű konszenzusra épülő, valós problémákra fókuszáló kormányzati stratégia a gazdaságstratégiáért felelős államtitkárságon.

Így aztán kimondattak azok a mondatok, hogy „az állam ne akadályozza a vállalkozásokat”, hogy „ne az legyen a stratégia, hogy a kkv-k csak beszállítsanak az összeszerelő üzemekbe, hanem hogy jelen legyenek az Ipar 4.0 új ágazataiban (pl. informatika)”.

Zsabka Zsolt – többekhez hasonlóan – is kiemelte, hogy a stratégiában külön kell kezelni a mikró-, a kis- és a középvállalkozásokat, nem lehet őket egy „kkv-s kalap alatt” vizsgálni. Ugyanakkor beszámolt az BKIK Ipari Tagozat és a Corvinus egyetem közötti együttműködésről, amelynek eredményeit, összegző tanulmányát felajánlotta mind György László államtitkárnak, mind ennek a stratégiaalkotó grémiumnak.

A gyakorlat teszi a kkv-stratégiát 1

De – természetesen – nem csak a kritika, hanem a pozitív hozzáállás, a segítő szándék is tetten érhető volt, így mindenki izgatottan várja Szepesi helyettes államtitkár következő verzióját, amelybe már az itt elhangzott észrevételek és tanácsok is beépülnek.

Ha lelkesedés és az intenzitás nem csökken, akkor e közös munka eredményeképpen májusban tényleg lesz egy kormány elé terjeszthető, a kkv-k fejlesztését nagyban támogató stratégiai javaslat.

Forrás: blogstar.hu