Szeviép-ügy: házi őrizetbe került az összes Szeviép vezető

A bíróság úgy döntött, hogy a Szeviép-ügy vádlottjai nem hagyhatják el otthonukat, kettőnek közülük nyomkövetőt is viselnie kell.

A másodfokon eljáró Szegedi Törvényszék elrendelte a Szeviép-ügy vádlottjainak bűnügyi felügyeletét – tájékoztatta a bíróság szóvivője csütörtökön az MTI-t. Juhászné Prágai Erika közölte: a bíróság magatartási szabályként a vádlottaknak előírta, hogy lakóingatlanukat nem hagyhatják el, kettőjüket pedig a mozgásukat nyomon követő technikai eszköz viselésére is kötelezte.

A Szegedi Járásbíróság első fokon november 20-án mondta ki bűnösnek a hitelezők kielégítésének meghiúsításával elkövetett, különösen jelentős mértékű tényleges vagyoncsökkenést eredményező csődbűntettben a Szeviép Zrt. egykori vezetőit.

Az elsőrendű vádlottat öt év két hónap fogház-, a másodrendű vádlottat hat év börtön-, a harmadrendű vádlottat öt év két hónap börtönbüntetéssel sújtotta a bíróság.

A szabadságvesztés mellett a bíróság a vádlottakat öt évre eltiltotta a gazdasági szervezet vezetésétől, valamint egymillió, illetve 1,25 millió forint pénzbüntetés megfizetésére is kötelezte őket.

A három férfi a milliárdos forgalmat lebonyolító, útépítéssel, vízépítési létesítmények kivitelezésével és magasépítéssel is foglalkozó társaság vezetője volt. A részvénytársaság gazdasági mutatói a 2008-tól romlani kezdtek, legkésőbb 2009 elejére fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetbe került, és az esedékes tartozásait nem tudta határidőben teljesíteni. A cég április 18-án fizetésképtelenné vált, júniusban csődeljárás indult ellene. A hitelezők között nem jött létre csődegyezség, ezért a bíróság 2010 augusztusában csődeljárás során elrendelte a felszámolását. A felszámolási eljárásban mintegy 6,5 milliárd forint hitelezői igényt vettek nyilvántartásba.

Az ítélet szerint a jelentős vagyonvesztését az okozta, hogy a vádlottak igazgatósági tagként, egyhangú döntéseikkel 2007-től rendszeresen és nagy összegben nyújtottak kölcsönöket az észszerű gazdálkodás követelményeivel ellentétes módon a teljes egészben vagy részben a zrt. tulajdonában álló gazdasági társaságoknak, valamint magánszemélyeknek – köztük az egyik vádlottnak – és sportszervezeteknek. A több esetben likviditási problémákkal küzdő társaságok annak ellenére kaptak hitelt, hogy már a kölcsönadáskor jelentős összegű tartozást halmoztak fel a céggel szemben, és így a visszafizetésre sem volt reális esélyük.

A vádlottak a hitelnyújtásról hozott döntéseikkel a vállalkozás vagyonát 1,45 milliárd forinttal csökkentették a bíróság szerint. A másodrendű vádlott emellett még több mint 80 millió forintnyi, más cégeknek nyújtott hitelt is elengedett. A felszámolási eljárás során az okozott kárból 745 millió forint térült meg.

Az ítéletet az ügyész tudomásul vette, a vádlottak védői fellebbezést jelentettek be, így a döntés nem jogerős.

Az ügyészség indítványozta a másodrendű vádlott – aki ellen különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás kísérletének gyanúja miatt már egy másik büntetőeljárás is folyik – letartóztatását, valamint az első- és harmadrendű vádlott bűnügyi felügyeletének elrendelését. A járásbíróság az indítványt elutasította. A törvényszék másodfokon ezt a végzést változtatta meg.

Kép forrása: delmagyar.hu