Történelem egyik leggyászosabb epizódja: a doni katasztrófa 2

1943. január 12-én, azaz 76 esztendeje következett be a doni katasztrófa, amely során a magyar haderő néhány nap alatt több tízezres emberveszteséget szenvedett el, s amelynek hősi halottai között mintegy száz hódmezővásárhelyi férfit is számon tartunk. A magyar hadtörténelem egyik leggyászosabb epizódját Miklós Péter történész, a Tornyai János Múzeum igazgatója és az Emlékpont intézményvezetője idézte fel lapunknak.

– A második világháború során – hangsúlyoznunk kell, hogy alternatíva híján – Magyarország egyértelműen elköteleződött a tengelyhatalmak, főként a náci Németország mellett. 1941 nyarán pedig hadat üzent a Szovjetuniónak, s a magyar haderő előbb korlátozott mértékben, később nagyobb arányban vettek részt a harcokban – ismertette a doni katasztrófa előzményeit Miklós Péter.

A történelem százéves vihara az Emlékpont konferenciáján 2

A történész rámutatott: a magyar kormány – német nyomásra és követelésre – végül 1942 nyarán a Jány Gusztáv vezette, több mint kétszázezer főnyi második magyar hadsereget küldte ki a keleti frontra. A német B hadseregcsoport alárendeltségébe tartozó magyar alakulatokat először vasúton szállították, majd több száz kilométeres gyalogmenet után érték el a Don folyó partját, ahol előfordult, hogy a kimerült honvédeket rögtön harcba vetették. A magyar katonáknak a Don mintegy kétszáz kilométernyi szakaszát kellett védeniük.

Történelem egyik leggyászosabb epizódja: a doni katasztrófa 5

– A szovjet offenzíva hetvenhat esztendővel ezelőtt, 1943. január 12-én indult meg az Don-kanyar urivi hídfőjéből, több mint mínusz harminc fokos hidegben. Célja a Sztálingrádnál harcoló német hadseregek utánpótlási vonalainak és felmentési lehetőségének elvágása és az Osztrogozsszk és Rosszos közti vasútvonal megszerzése volt – fogalmazott Miklós Péter, aki a néhány nap alatt bekövetkezett szörnyű emberveszteségről is szólt. – A veszteségek részben a visszavonulás körülményei – így például a rendkívüli hideg, az elégtelen felszerelés és élelemellátás – miatt rendkívül súlyosak voltak. A második magyar hadsereg embervesztesége a kiszállítási 250 ezres létszámból 120–130 ezer fő közé tehető. Ebből 50 ezren hősi halált haltak, 50 ezren megsebesültek és mintegy 28 ezren hadifogságba kerültek. A hadi felszerelés hetven százaléka és a teljes nehézfegyverzet megsemmisült. A Don-kanyarban mintegy száz hódmezővásárhelyi honvéd esett el.

Történelem egyik leggyászosabb epizódja: a doni katasztrófa

A múzeumigazgató szerint a magyar állami függetlenség megszűnésének egyik közvetlen előzménye volt a doni katasztrófa, amikor is a magyar haderő jelentős része megsemmisült. Mint mondta, a legtragikusabb, hogy mind a náci Németország, mind a kommunista Szovjetunió, tehát Hitler és Sztálin is embertelen diktatúrája saját hadi, gazdasági és stratégiai céljainak eléréséhez szükséges mellékszerepet szánt Magyarországnak. Így hazánk az 1944 márciusában – a német megszállással – elveszett állami szuverenitást csak negyvenöt évvel később nyerhette vissza – a szovjet típusú diktatúra bukása után.

Történelem egyik leggyászosabb epizódja: a doni katasztrófa 4

 

Történelem egyik leggyászosabb epizódja: a doni katasztrófa 7

Történelem egyik leggyászosabb epizódja: a doni katasztrófa 6

Képek forrása: donkanyar.gportal.hu