Új vállalkozási formát javasol az Agrárkamara

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara tavasszal a családi gazdaságok helyett szeretne bevezetni egy új működési formát, a családi mezőgazdasági vállalkozást (csmv), amely már jogi személyiség lenne, de az adókedvezménye nettó százmillió forintig megmaradna. Erről Győrffy Balázs, a kamara elnöke beszélt a Magyarhírlap.hu-nak adott interjújában, melyből az is kiderül, hogy nem lesznek fix földárak, ám mivel a helyi termelési viszonyok sok mindent befolyásolnak, az árakat azokhoz is kell viszonyítani.

Az önkormányzatokat kiveszik a földügyi adásvételekből, de a rendszer többi eleme megmarad, azaz a földbizottságként eljáró kamarai szerv egy ajánlást ad, amit a kormányhivatal jóváhagyhat vagy felülbírálhat. Ez ellen a döntés ellen bírósághoz lehet fordulni, mely nem bírálhatja felül a kormányhivatalt, de új eljárásra viszont kötelezhet. Ezt Győrffy Balázs arra válaszul mondta, hogy ellenzéki vélemények szerint a kamarát nem kellene azzal a joggal felruházni, hogy földszerzési ügyekben döntsön.

A kamara célja, hogy a bíróság ne folytasson birtokpolitikát, csak a jogszabályi megfelelést és azok betartását vizsgálja.

Azt a célt szeretnék erősíteni, hogy azok vásároljanak és használjanak földet, akik ebből akarnak megélni, vagyis ne befektetési eszköz legyen, hanem termelőeszköz. Jelenleg évente több száz milliárd forintot fizetnek ki földhaszonbérletre a gazdálkodók, és ez az összeg elhagyja az ágazatot.

A családi gazdaságról szólva Győrffy Balázs úgy fogalmazott, hogy az sok előnnyel rendelkezik, de torz modell, egy megfoghatatlan, adózási és egyéb más szempontok alapján méltatlan helyzetet eredményező működési forma.

Ezért jönnek a csmv-k, azaz a családi mezőgazdasági vállalkozások, mely már jogi személyiséggel lesz felruházva a tervek szerint.

Olyan speciális cégformát szeretnének, amit mezőgazdasági tevékenység folytatására lehet használni, viszont előírnák a közeli hozzátartozói státust a résztvevők között. A családi gazdaságokra jellemző adókedvezmény itt is érvényes lenne, vagyis évi százmillió forintos nettó árbevételig nem kéne társasági adót fizetni. A százmillió forintos összegbe a kapott támogatás nem számítana bele.

A kamara elnöke szerint a birtokkoncentráció folyamatosan halad, a családi gazdaságok is jellemzően egyre nagyobb területen gazdálkodnak. Vagy tudomásul vesszük azt a piaci folyamatot, hogy aki nem bírja a versenyt, az feladja és egy sikeresebb lép a helyére, vagy arra ösztönözzük őket, hogy önkéntesen összefogjanak, és érdekeiket együtt, közösen érvényesítve jelenjenek meg a piacon.

A hatósági árat az ellenzéki híresztelések ellenére nem vezetik be, ez nem is volt cél soha Győrffy Balázs szavai szerint.

Arról van szó a jogszabályban, hogy a termőföld jövedelemtermelő képességét vegyük figyelembe akkor, amikor döntést hozunk arról, hogy az ár piacilag indokolt vagy nem.

Az Agrárminisztérium nemrégiben mutatta be az Öntök, azaz az Önkéntes Termelői Öntözési Közösség koncepcióját. Az elfogadott törvénymódosítás értelmében a jövőben nem kell egyhangú döntés ahhoz, hogy egy osztatlan közös tulajdonú területen átvigyenek egy csatornát, elég hozzá egyszerű többség is. Az öntözés tipikusan olyan tevékenység, amit csak együttműködésben lehet fejleszteni.

Az ügyvédkényszer eltörlésére is javaslatot tett a kamara.

Az elnök ezt azzal indokolta az interjúban, hogy például egy hektáronként hat aranykoronás rét esetében ezer négyzetmétert nem érdemes megvenni, mert az ügyvédi költség többe kerül, mint maga a terület. Ilyen esetekben a javaslatuk szerint nem kellene ügyvédhez fordulni. A szabályokat itt is be kéne tartani, és a kamara is rendelkezésre állna, segítene bizonyos jövedelemszint alatt az ellenjegyzésben.

A cikk a Magyarhírlap.hu írása alapján készült, melyben a teljes interjú elolvasható.

Forrás: uzletresz.hu

Fotó: illusztráció ( agroinform.hu)