Jobbikos összeomlás: zűrös és botrányos évet zár a „néppárt”

Eseménydús éven van túl a Jobbik. Az ellenzéki pártnál már a 2018-as országgyűlési választások előtt fény derült néhány dologra, amit szívesen eltitkoltak volna, de a vereséget követően szinte hetente robbantak ki az újabb és újabb botrányok – írja a Magyar Hírlap.

A néppártosodó Jobbik vesszőfutása tavaly decemberben kezdődött, amikor az Állami Számvevőszék (ÁSZ) hatósági kockázatbejelentés nyomán vizsgálatot indított és megállapította, az ellenzéki párt 2017-ben jóval a piaci ár alatt kötött plakátszerződéseket két Simicska Lajos érdekeltségébe tartozó céggel, és ezzel 331 millió 660 ezer forint összegben tiltott támogatást fogadott el. Az ÁSZ közölte, a párt a törvény értelmében köteles ezt az összeget befizetni a Magyar Államkincstárnak és ugyanennyivel csökkentik következő évi állami támogatását. A Jobbik az üres pártkasszára hivatkozva gyűjtést indított, a százmilliós összeg sorsáról még lesz szó.

A Jobbik az áprilisi választáson a listás szavazatok több mint tizenkilenc százalékát kapta, ezzel akkor a legerősebb ellenzéki párt volt, hét százalékkal megelőzve az MSZP-t. A választási eredményt a kormányra készülő Jobbik kudarcként értékelte, Vona Gábor pártelnök lemondott. A májusban esedékes tisztújításon a párt radikális szárnyához tartozó Toroczkai László elnökjelöltként, Dúró Dóra pedig elnökhelyetteseként nézett szembe Sneider Tamás és Gyöngyösi Márton duójával, akik a pletykák szerint a volt pártelnök és Szabó Gábor pártigazgató bábjai, és annyi a szerepük, hogy Vona visszatéréséig tartsák a frontot. Végül utóbbi páros szoros versenyben huszonkét szavazattal, ötvennégy százalékos aránnyal győzött.

Szakadás és oszlás

Toroczkai Mi Magunk néven platformot alapított, amelyhez csatlakozott Dúró Dóra és férje, Novák Előd, Árgyelán János regionális igazgató, valamint tizenkét jobbikos polgármester. A pártvezetés erre kizáratta Toroczkait, ami kilépési hullámot indított el, megalakult a Mi Hazánk Mozgalom, melyhez sok csalódott jobbikos csatlakozott. Nyár végére több tucat alapszervezet oszlatta fel magát, és a párt végül százhuszonegy önkormányzati és megyei közgyűlési mandátumot, több tucat tagszervezetet, és legismertebb politiku­sait veszítette el. Ráadásul nyilvánosságra került, hogy a tisztújítás előtt a pártvezetés telefonon kampányolt Toroczkaiék ellen, sőt egy, lapunk által elsőként ismertetett felvételen hallható, amint egy vidéki vezető pénzt ajánl egy küldöttnek, és kéri, hogy Sneideréket támogassa. Az is kiderült, a párt alapítványának tulajdonában lévő médiumoknak lejárató anyagokat kellett készítenie Toroczkairól.

A távozó radikálisok elkezdték nyilvánosságra hozni a Jobbik kényes ügyeit. Novák Előd beszámolt arról, hogy a Jobbik elnöksége annak idején elvetette a határkerítés ötletét és felidézte, a párt alapítványán és a frakción keresztül több, mandátumát elveszítő politikusának havi több százezer forintos juttatásokat biztosít „szakértésért”. Toroczkai arról számolt be, hogy Sneider, Vona, Szabó Gábor és Sövegjártó Kristóf, Vona tanácsadója a választási bukás után megpróbálta rávenni a Jobbik elnökségét, hogy a pártkasszából vagy az Alfahíren rendezett nyilvános gyűjtésből pénzzel segítsék az azóta megszűnt, balliberális Együtt vezetőit.

Az új elnökhelyettes, Gyöngyösi egy interjúban beismerte, az ÁSZ-bírságra gyűjtött adományokat a párt a kampányra költötte, Sneider pedig elmondta, erről a pártigazgató Szabó Gábor döntött, az elnökség sem tudott róla. Az is kiderült, a kampányelszámolás sem stimmel. A Jobbik költségvetési támogatását felfüggesztették, a Magyar Posta pedig közölte, még legalább hatvanmillió forinttal tartozik nekik a párt.

Mindezt tetézi, hogy Snediert jogilag a tisztújítás óta nem sikerült pártvezetőként bejegyezni, ezért papíron még mindig Vona volt a Jobbik elnöke, aki ekkor hivatalosan tanácsadással segítette a pártot. Kilépésük után Jobbik volt Pest megyei elnöke és más alapszervezeti vezetők is arról számoltak be, hogy a pártközpont milliós összegeket emelt le a választókerületek számlájáról, saját pénzükből, úgy, hogy senkit sem értesítettek róla.

Kilépési hullám

Szeptemberben bejegyezték pártként a Mi Hazánk Mozgalmat, ami újra erősítette a kilépési hullámot. Volner János alelnök is kritizálni kezdte a párt helyzetét, mint mondta „béna kacsaként sodródnak, tematizációs képességük gyenge”. Október elején nyilvánosságra került Volner belső levele, melyben keményen bírálta a pártvezetést. Azt írta, a jelenlegi vezetőknek senki nem adott felhatalmazást a liberális-balközép pártokkal való összefogásra. Tény, ekkor a Jobbik már nyíltan beszélt az általuk huszonegyedik századi pártoknak nevezett LMP-vel és Momentummal való együttműködésről. Volner szerint ez a visszatérésre készülő Vona régi álma.

A pártvezetés azonnal kizárta a frakcióból a politikust, és fegyelmi eljárást indított ellene, emiatt kilépett Apáti István alelnök és Fülöp Erik is. Volner nyilvánosságra hozta, hogy a Jobbik a XV. kerületi időközi választáson egyeztetett a DK-val is, végül kilépett a pártból.

Addigra nagyjából csak két-háromezer tagja maradt a Jobbiknak, és kiderült, a párt tüntetésén fizetett alkalmazottakkal dobáltatta meg a köztévé épületét. A feloszlott szekszárdi alapszervezet vezetője, Szabó Balázs arról számolt be, hogy korábban Hadházy Ákos volt LMP-társelnök korrupciós ügyeire bukkant, de Szabó Gábor és Vona megtiltották, hogy nyomozzon az ügyben, mondván, az LMP-vel való együttműködés fontosabb. Közölte, bizonyítéka van rá, hogy a pártvezetés által az alapszervezetbe beléptetett külsős tag megfigyelte őket, és jelentéseket küldött Farkas Gergely IT-elnöknek. Szerinte a pártigazgató a regionális igazgatókkal rendszeresen küldött nagy mennyiségű, ismeretlen eredetű készpénzt a választókerületekhez, amit a tagoknak kellett befizetniük a Jobbik számlájára. Utalt arra is, hogy a pénz Simicska Lajostól származhatott. A szekszárdi politikus csalás gyanúja miatt feljelentést tett az ügyben.

És ez még nem minden. Kisberk Szabolcs, a Jobbikhoz köthető N1TV volt főszerkesztője arról számolt be, hogy a választások előtt feltűnően nagy készpénzforgalom volt a Jobbiknál, és a televíziócsatornához is mil­liós nagyságrendű ismeretlen eredetű pénz érkezett. Ezzel kapcsolatban a közérdekű feljelentései­ről ismert Tényi István csalás gyanúja miatt fordult a hatósághoz. E két ügyet egyesítették, a NAV nyomoz, gyanúsított egyelőre nincs.

Antiszemitizmus újratöltve

A botrányok sorra ezzel sem zárult le, Stummer János alelnök beszédében a párt „prostitúciós jellegű” gyakornoki programjának megújítását sürgette, mint kiderült, a gyakornokjelölteknek fényképes castingon kellett részt venniük.

November végén került nyilvánosságra több, a tisztújításon készült hangfelvétel. Az egyiken Szávay István hallható, amint párttársainak azzal dicsekszik, hogy leütött egy zsidó nőt. Szávay emiatt lemondott parlamenti és pártbéli pozícióiról, és valószínűleg a párt nyomására végül képviselői helyéről is. Volner jelezte, Szávay mellett még három politikust is „leszedhetnek” a belső harcokban.

Szavai beigazolódni látszódnak: magánéleti okokra hivatkozva nemrég lemondott mandátumáról Staudt Gábor képviselő is. Felmerült, döntésében szerepe lehet annak is, hogy érintett lehet egy nemzetközi nemesfém-kereskedelemmel foglalkozó bűnszervezet milliárdos áfacsalási ügyében. A korábban a Jobbiktól rendszeresen elhatárolódó ellenzéki pártokat a jelek szerint már annyira nem zavarta Szávay antiszemita botránya, hogy a munka törvénykönyvének módosítása miatt kirobbant botrányban és az ezt követő tüntetéseken nyílt együttműködésbe kezdtek a párt politikusaival. A Jobbik támogatottsága nagyjából az egy évvel korábbinak felére csökkent, egyes felmérések szerint már népszerűtlenebbek mint az MSZP.

Forrás és fotó: Magyar Hírlap