Kötetben a vásárhelyiek küzdelme az ivóvízért

Harmat Péter vízmérnök már 1973-ra összegyűjtötte azokat a levéltári adatokat, melyek a vásárhely belterületén működő díszkutak érdekes részleteit, például a mélységet vagy vízhozamot tartalmazták. Ezekből most született érdekfeszítő könyv, melyet nagy érdeklődés mellett ma este mutattak be a Németh László Városi Könyvtárban.

Borus Gábor helytörténész érdekfeszítő bevezetőjét követően a szerző fia, Harmat Árpád Péter történész árult el érdekes részleteket a kötet születéséről, majd Harmat Péter vízmérnök tartott érdekfeszítő képes bemutatót, a helyreállított díszkutakról.

Portálunknak elmondta, hogy amikor 1969-ben Vásárhelyre került az artézi kutaknál lépcsőn kellett lemenni vizet engedni, s mert érdekesnek találta a város kúttörténetét, a helyi levéltárban kezdett kutakodni, s Herczeg Mihály akkori levéltár igazgató irányításával gazdag anyagot talált.

– 1973-ra összejött ez a most kötetben is megjelent szép anyag. A könyvben 37 városi díszkút szerepel, közülük 27 medencés díszkút – árulta el.

Kötetben a vásárhelyiek küzdelme az ivóvízért 1

Harmat Péter nem csak az adatokat gyűjtötte össze, de annak idején jelentős szerepe volt a Bakay-kút összetört medencéjének megtalálásában, helyreállításában, illetve annak újbóli felállításában, a Cseresnyés kollégium mellett. És a nevéhez fűződik a Császtvay-kút helyreállítása is.

Nem csak az iratokat kutatta fel, de Unitra szalagos magnójával megörökítette a városi ivóvíz történetében szerepet játszók emlékeit is (melyekből az előadáson az eredeti magnón le is játszott részleteket).

Kötetben a vásárhelyiek küzdelme az ivóvízért 2

– Annak idején a városban kúttársaságokat alakítottak, s egész vásárhelyi családok tanulták meg a kútfúrás mesterfogásait, minden előzmények nélkül. Amikor a mai Kálvin téren álló Nagy András János kutat fúrték, a Bauer Sándor malomtulajdonos elment Zsigmondy Bélához, az ország akkori legjelentősebb szakemberéhez és árajánlatot kért tőle. Azt mondta, hogy a kút fúrása olyan hatalmas költséget és olyan hosszú időt jelent, hogy nem fogadja el az árajánlatot.

Zsigmondy „szárazon” fúrt, ezért Bauer Sándor feltalált egy szárnyas öblítő fúrót, mely olcsóbban és gyorsabban dolgozott, s ezzel forradalmasította ezt a mesterséget. Ez után alakultak meg a kútfúró vásárhelyi dinasztiák, s mind a város bel- mind a külterületén rengeteg artézi kutat fúrtak. Igény volt rá, hiszen az ásott kutak vize nem volt megfelelő minőségű. Harmat Árpád elmondta, az egykori vásárhelyiek hatalmas küzdelmet folytattak a vízellátás érdekében. Összeadták a pénzt és nagy áldozatokat hoztak, hogy megoldják a sajt vízellátásukat.