Az apák tetteiért a gyerekeket is büntette a kádári diktatúra

A Bethlen Gábor Gimnázium végzős diákja volt 1956-ban a kitűnő tanuló, orvosi pályára készülő Aranyossy Ildikó, akit az ötvenhatot követő megtorlások keretében tiltottak el a továbbtanulástól.

Az akkori diáklány most unokájával, a jogászhallgató Tóth Marcellel és az Emlékpont történészével, Nagy Gyöngyivel beszélgetett a közgyűjtemény rendhagyó történelemóráján, amelyen az Eötvös József Szakgimnázium tizenegyedikes diákjai is részt vettek.

Aranyossy Ildikó édesapja, a kiváló gyógypedagógus Aranyossy Ágoston már a második világháborút követő szovjet hadifogság idején megismerhette a kommunista elnyomó rendszer természetét, így tudta, mi vár Magyarországra a szovjetizálás során. A család 1956. október 23-án a rádiót hallgatva értesült a forradalom kitöréséről és bíztak abban, hogy a megmozdulások eredményeként megszűnik Rákosi Mátyás elnyomó kommunista rendszere.

A forradalmat megelőző napokban Ildikó egyetemista testvéreitől már hallott a Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetségének, a MEFESZ-nek az október 16-i megalakulásáról a Szegedi Tudományegyetemen és a diáklány is ott volt a vásárhelyi gimnázium diákparlamentjén, ahol az eseményről két diáktársuk, Zrínyi Péter és Csoma Lajos is beszámolt, s megfogalmazták követeléseiket az orosz nyelv kötelező oktatása ellen, a szabad vallásgyakorlás és az államosított magántulajdon visszaállítása és a szovjet csapatok kivonása mellett.

Aranyossy Ildikó az Emlékpontban

2018_1019_Aranyossy_04
2018_1019_Aranyossy_01
2018_1019_Aranyossy_02
2018_1019_Aranyossy_03
2018_1019_Aranyossy_05
2018_1019_Aranyossy_07
2018_1019_Aranyossy_06
2018_1019_Aranyossy_08

Az egész család ott volt a vásárhelyi Hal téren (a mai Hősök terén), amikor a szovjet felszabadulási emlékművet, Ivánt ledöntötték talapzatáról, s együtt bíztak a Szabad Európa Rádió lelkesítő hangjában, s várták – mindhiába – a nyugati országok segítségét.

A forradalom bukását követő tavaszon, április negyedikén a bethlenesek az osztályteremben hallgatták a tanári irodából hangszórókon közvetített ünnepi műsort, amelyen Illyés Gyula Rendet című versét kellett szavalnia, ám ő érzelemmentesen „darálta” a mikrofonba a költeményt.

A francia írásbeli érettségi előtt hívatták Ildikót az igazgatói irodába, ahol közölték, egyetlen felsőoktatási intézménybe sem jelentkezhet továbbtanulásra. Mint később kiderült, a továbbtanulástól a megtorlás során elbocsátott édesapjának a pedagógusok forradalmi bizottságában betöltött szerepe miatt tiltották el.

A rendhagyó órán Tóth Marcell, az Eötvös Loránd Tudományegyetem harmadéves joghallgatója, Aranyossy Ildikó unokája kijelentette: a forradalmat követő megtorlásoknak köszönhető, hogy ma nem „dr. Aranyossy Ildikó” a nagymamája. A fiatalember szólt arról is, hogy a gimnáziumban és az egyetemen is beszélgetett diáktársaival az ötvenhatos forradalomról, a nagyszülőktől hallott akkori történetekről, hogy számukra ne csak kötelező iskolai alkalmak legyenek az október 23-i megemlékezések.