Lázár János

Mindemellett fontosnak tartja a piaci önszabályozást és a társadalmi nyomásgyakorlást is a cyberbullyinggal szembeni fellépésben. A politikus a budapesti Brand Festivalon tartott előadást.

Az online zaklatások jogi vonatkozásairól, illetve a biztonságos online környezet megteremtésének lehetőségéről beszélt csütörtökön a Brand Festivalon Lázár János. Az országgyűlési képviselő hangsúlyozta, a rendpárti, konzervatív megközelítés híve, ebben a szellemben szabályozná ezt a területet is.

Lázár János azt mondta, a legújabb technológiai, ipari forradalom egyik legsúlyosabb közösségi problémájának tartja az internetes zaklatást, megfélemlítést és bántalmazást. Ezt több körülménnyel indokolta.

Egyrészt azzal, hogy mind az elkövetők, mind az áldozatok túlnyomó része tizenéves kamasz, aki az élet dolgait felnagyítva érzékeli. Megemlítette, kutatások szerint a 10-18 éves magyar fiatalok 88 százaléka internethasználó, napi 322 percet neteznek átlagosan. Külön irodalma van az e korosztályhoz kapcsolódó öngyilkosságoknak és öngyilkossági kísérleteknek, annak, hogyan fordulnak maguk ellene az ifjak az internetes zaklatás hatására. Súlyosbítja a helyzetet a képviselő szerint, hogy a cyberbullying korlátlan térben történik: míg a „hagyományos”, a szülők által jobban ismert iskolai bullying az iskolakapuig tart, addig az internetes zaklatás éppen ott kezdődik igazán. A harmadik körülmény, hogy többszörösen lappangó, arctalan, látens jelenségről van szó, ahol az elkövetők anonimitásban maradnak, ami vonzza a további zaklatást és provokációt. Emellett az áldozatok nagy része nem mer segítséget kérni a nyilvánosságtól, a szülőktől, a pedagógusoktól: az áldozattá válás további szégyen és frusztráció forrása, ami újabb zaklatáshoz vezet, azaz a lelki és fizikai erőszak ördögi körét indítja be.

Probléma az is, hogy a felnőttek, a szülők jellemzően nem értik, nem ismerik ezt az új világot, nincsenek tisztában azzal, milyen veszélyeknek vannak kitéve gyermekeik a kibertérben. Több példát is említett ezzel kapcsolatban: egy kutatás például azt mutatta, a szülők 6 százaléka szerint beszél meg gyermekük olyasvalakivel találkozót, akit csak a netről ismer, de a gyerekeket megkérdezve ez valójában 21 százalék. Fontos tehát, hogy szülőként sokat, folyamatosan és őszintén beszélgessünk gyermekeinkkel ezekről a problémákról.

Lázár hangsúlyozta: a 2010 óta regnáló, Orbán Viktor vezette politikai közösség aktívabba és cselekvőbb, mint elődei, releváns jövőképpel rendelkezik Magyarországról, és ezt a jövőképet cselekvésre és tettekre akarja váltani. A hatalom ugyanis számukra nem cél, hanem eszköz, történelmi lehetőség és kötelezvény is, hogy alakítsák az ország jövőjét, előremozdítsák annak ügyét. Ebben a szellemben kívánnak fellépni az alig szabályozott cyberbullying ellen is, a kibertérben való lét etikai és jogi kihívásainak megfelelve.

A politikus szerint ez azért különösen fontos, hogy határozottan cselekedjenek, mert ahogy kiépül Magyarországon az 5G, állami és önkormányzati fejlesztések révén egyre többen rendelkeznek internet-hozzáféréssel, úgy jut a világhálóra, illetve a világhálóhoz egy olyan új belépő tömeg, melynek viszonylagosan alacsony a szociális és kulturális tőkéje, valamint gyenge a digitális immunrendszere, így az érintettek könnyen válhatnak a cyberbullying áldozataivá vagy elkövetőivé is. Ezért fontosnak tartja a digitális kísértéssel, megfélemlítéssel, bűnözéssel, illetve immunerősítéssel kapcsolatos oktatás, tájékoztatás erősítését és összehangolását.

Rámutatott, az internetes zaklatás sajátos jegye a glokalitás. Ez azt jelenti, hogy az elkövetés felületei és technológiái országoktól, államhatároktól, nemzeti fennhatóságoktól és szabályozásoktól függetlenek, azaz globálisak, miközben lokális problémákat okoznak. Ezért aztán egyedül helyi megoldás nem is lehet hatékony a cyberbullying ellen, széles nemzetközi, társadalmi együttműködésekre van szükség. Globális összefogásra abban a világban, ahol – így Lázár János – az ipari forradalom és a technológia fejlődése az irányba mutat, hogy „könnyen lehet, a legújabb hidegháborút fakenews-gyárakkal és trollkommandókkal vívják majd a világ hatalmai”.

Ezzel együtt Magyarország is több dolgot tehet, hogy megóvja az internetes zaklatás káros hatásaitól a felnövekvő nemzedéket. Lázár rendpárti, konzervatív politikusként, törvényhozóként és szülőként is a Büntető törvénykönyv szigorítását sürgeti, illetve erre tett ígéretet. Egyrészt a zaklatás büntetési tételeinek növelését tartja fontosnak, másrészt megvizsgálná, hogyan definiálhatóak a Btk.-ban az internetes zaklatás elkövetési formái. Vallja, hogy az emberi méltóság előbbre való a szólásszabadságnál, ebben a szellemben módosítaná a törvényeket. Emellett, mivel a jogszabályok önmagában nem védhetik meg a gyermekeinket, szükségesnek látja az állami és a civil szféra kooperációját, az iparág piaci önszabályozást és a társadalmi nyomásgyakorlást is a cyberbullying ügyében.