Békéscsabán az Emlékpont '56-os kiállítása

A hódmezővásárhelyi Emlékpont ötvenhatos tematikájú tablóit állították ki Békéscsabán. A tárlatot Miklós Péter, a Tornyai János Múzeum igazgatója nyitotta meg.

Az Emlékpont Összefogás a szabadságért című tablókiállítása október 15-én nyílt meg a Békéscsabai Szakképzési Centrum Trefort Ágoston Szakgimnázium és Szakközépiskola Kollégiumában. Köszöntőjében Kiss Mihály, az intézmény igazgatója rámutatott: minden ország számára fontos pillanat az, amikor a nemzet visszanyeri szabadságát, s ezért fontos az 1956-os forradalom és szabadságharc eseményeire is emlékeznünk.

A tárlatot Miklós Péter, a hódmezővásárhelyi Emlékpont intézményvezetője, a Tornyai János Múzeum igazgatója nyitotta meg a békési megyeszékhely középiskolájában, emlékeztetve, hogy a magyarság már a tizenkilencedik század függetlenségi törekvései idején bizonyította, mennyire fontos számára a szabadság, s így tett a térség akkori legnagyobb stratégiai pozícióval rendelkező birodalma, a Szovjetunióval szemben is 1956-ban.

A forradalomhoz vezető út 1944 őszén kezdődött Békés megye és az akkori Csanád megye határán, ahol a Vörös Hadsereg a trianoni Magyarország területére lépett, s hazánk a nagyhatalmi megegyezések nyomán a szovjet érdekszférába került. A kommunista diktatúra Magyarországon 1948-ra kiépült, bevezették a tervgazdálkodást és újraosztották a vagyont, államosítással elvéve a kiskereskedők üzleteit, a parasztok földterületeit, s indítottak mintegy egymillió ember ellen bírósági és kitelepítési eljárást.

Miklós Péter hangsúlyozta, hogy a kommunista hatalomnak sikerült elérnie, hogy 1956-ra sem falun, sem városban nem volt olyan társadalmi réteg, sem értelmiségi, sem kétkezi munkás, amely elégedett lett volna Rákosi Mátyás magát népi demokratikusnak hazudó, a szovjet megszálló érdekeit szolgáló kommunista diktatúrájával. Parasztok, értelmiségiek, gyári munkások fogtak össze 1956-ban a szabadságért, a többpártrendszerért és a polgári demokráciáért, ’56 novembere után pedig a szovjet megszállók ellen.

– A forradalomban a prímet az ifjúság, a pesti srácok és a vidéki fiatalok vitték – szögezte le Miklós Péter –, emlékeztetve, hogy 1956. október 16-án a szegedi egyetemisták hozták létre a Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetségét. A MEFESZ a forradalom kitörése előtt egy héttel fogalmazta meg a beszolgáltatások beszüntetésének, a többpártrendszer és a szovjet csapatok kivonulásának igényét, s két nappal később a  Bethlen Gábor Gimnázium diákparlamentje is a kommunista-ellenes törekvések mellé állt.

A tárlat megnyitását követő Miklós Péter előadást tartott a békéscsabai diákoknak, amelyben a forradalom több, dél-alföldi fiatal résztvevőjének sorsát mutatta be.

Békéscsabán az Emlékpont tárlata

2018_1015_Bcsaba_01
2018_1015_Bcsaba_03
2018_1015_Bcsaba_04
2018_1015_Bcsaba_02
2018_1015_Bcsaba_06
Békéscsabán az Emlékpont '56-os kiállítása
2018_1015_Bcsaba_05
2018_1015_Bcsaba_07
2018_1015_Bcsaba_09
2018_1015_Bcsaba_10
2018_1015_Bcsaba_11
2018_1015_Bcsaba_12