A hónap végéig várják a SZEVIÉP-ügy károsultjait a megyei kormányablakok

Novemberben hirdethet elsőfokú ítéletet a bíróság a Szeviép Zrt. csődbűntettel vádlott vezetőinek ügyében – közölte Kissné Gyuris Patrícia bíró a per hétfői tárgyalási napján.

Az útépítéssel, vízépítési létesítmények kivitelezésével és magasépítéssel is foglalkozó – már felszámolás alatt álló – Szeviép Zrt. három egykori vezetőjét a hitelezők kielégítésének meghiúsításával elkövetett különösen jelentős mértékű tényleges vagyoncsökkenést eredményező csődbűntettel vádolják.

A 2015-ben indult per vádirata szerint a három férfi a milliárdos forgalmat lebonyolító gazdasági társaság vezetői voltak. A részvénytársaság gazdasági mutatói a 2008-tól romlani kezdtek, 2009 elejére fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetbe került, és az esedékes tartozásait nem tudta határidőben maradéktalanul teljesíteni. A cég április 18-án fizetésképtelenné vált, júniusban csődeljárás indult ellene. A hitelezők között nem jött létre csődegyezség, ezért a bíróság 2010 augusztusában csődeljárás során elrendelte a felszámolását.

A társaság vesztesége a fizetésképtelenség bejelentését követően is tovább növekedett, 2010. augusztus 13-ra elérte a 2 milliárd forintot. A vádirat szerint a jelentős vagyonvesztését az okozta, hogy a vádlottak igazgatósági tagként egyhangú döntéseikkel 2007-től rendszeresen és nagy összegben nyújtottak kölcsönöket az ésszerű gazdálkodás követelményeivel ellentétes módon a teljes egészben, vagy részben a Zrt. tulajdonában álló gazdasági társaságoknak, illetve magánszemélyeknek – köztük az egyik vádlottnak -, sportszervezeteknek. A több esetben likviditási problémákkal küzdő társaságok annak ellenére kaptak hitelt, hogy már a kölcsönadáskor jelentős összegű tartozást halmoztak fel a céggel szemben, és így a visszafizetésre sem volt reális esélyük. A kölcsönök egy részét már a fizetésképtelenné válást követően nyújtották, folyamatosan csökkentve így a társaság vagyonát, összességében mintegy másfél milliárd forinttal. A vagyonveszteségből a felszámolás során 430 millió forint térült meg.

A felszámolási eljárás során hozzávetőlegesen 6,5 milliárd forint hitelezői igényt vettek nyilvántartásba. A tárgyaláson az állam nevében eljáró jogtanácsos 2,389 milliárd forint polgári jogi igényt jelentett be a Szeviép károsultak rendkívüli kárrendezése során 146 hitelezőnek kifizetett összegnek megfelelően.

Szilágyi János ügyvéd, a harmadrendű vádlott védője a kárrendezést jogosságát hangsúlyozva kifejtette, az állam intézkedésével részben azt a helyzetet orvosolta, amelyet maga idézett elő azzal, hogy annak idején előbb a Gyurcsány-, majd a Bajnai kormány nem fizette ki az M43-as autópálya építése során elvégzett munkák ellenértékét, anyagilag ellehetetlenítve ezzel a kivitelező Szeviép Zrt.-t.

A tárgyaláson ismertetett iratok alapján a bíróság felhívta a felszámolóbiztos figyelmét arra, hogy a Kúria jogegységi döntése alapján csődbűntett esetén az ügy sértettje az érintett gazdasági társaság. Így az okozott kár megtérítése érdekében a felszámoló jelenthet be polgári jogi igényt, de ez még nem történt meg.

A perben november 5-én és 8-án a perbeszédek hangzanak el, illetve a vádlott szólalhatnak fel az utolsó szó jogán, majd határozatot hirdet a bíróság.