Szatmáry-Jähl Angéla: Érvényesítenünk kell a kisvállalkozások érdekeit! 1

A BKIK Kereskedelmi Tagozatának nem kisebb problémára kell megoldást találnia a közeljövőben, mint a 2019 januárjára tervezett környezetvédelmi termékdíj bevezetése. Erről és a közelgő Ipar és Kereskedelem napjáról, valamint a munkaerőpiaci nehézségekről beszélgettünk Szatmáry-Jähl Angélával, a Kereskedelmi Tagozat elnökével.

Néhány napja Zsabka Zsolttal, a BKIK Ipari Tagozatának elnökével beszélgettünk, aki úgy fogalmazott, mérföldkő a kamara életében, hogy két tagozat – jelen esetben az ipari és a kereskedelmi – ilyen szimbiózisban képes együttműködni, ahogy azt most az Ipar és Kereskedelem Napjával kapcsolatban látjuk. Egyetért?

Ma már nem igaz, hogy egy-egy vállalkozás kifejezetten csak egy speciális területre koncentrál, ezért a tagozatok együttműködése feltétlenül szükséges ahhoz, hogy átfogóbb képet alkossunk a BKIK-val kapcsolatban álló vállalkozásokról. Csak így tudjuk érdemben képviselni tagjainkat.

Mondjon egy példát!

Ha a kereskedelmet vesszük alapul, akkor azt látjuk, hogy nem csak a kereskedők szerepe fontos a szállítók, a termelők az informatikusok és még sorolhatnám a tevékenység végzéséhez nélkülözhetetlen egyéb vállalkozásokat. Múlt héten összehívtunk egy négy tagozatot érintő megbeszélést, amelyen a nyomdaipartól egészen a vendéglátásig átbeszéltük, hogy milyen következményekkel járna a januári környezetvédelmi termékdíj bevezetése és a megbeszélésen levont következtetések fényében megfogalmaztuk azokat az észrevételeinket, kéréseinket, amelyeket továbbítunk a törvényalkotók felé.

Ha már itt tartunk, mit jelentene a törvénytervezet bevezetése a kereskedelem szempontjából?

Egyszerűen fogalmazva hatalmas árfelhajtó ereje lenne. Hogy egy konkrét példát ragadjunk meg: egy zsemle ára a termékdíj-bevezetés után 5 forinttal kúszna feljebb, de nyilvánvalóan a különböző termékekre különböző módon hatna. A legnagyobb probléma, hogy az alapvető élelmiszereket érinti legnagyobb mértékben a tervezet, ami a kiskereskedelem, azon belül is a főleg napicikkeket árusító kis alapterületű üzletek, büfék életét nehezítené meg, sőt megszűnésükhöz vezethet. A beszerzés is a kicsikre ró nagyobb költséget, hiszen nem tudnak akkora mennyiségben vásárolni, mint a multinacionális cégek, akik sokszor külföldről szerzik be termékeiket, ezért még magasabb beszerzési áron lesznek kénytelenek megvenni a csomagoló anyagokat.

Akkor pedig beindul egy ördögi kör…

Pontosan, hiszen a kereskedelem nem képes ezt a megemelkedett költséget a fogyasztói ár emelése nélkül kigazdálkodni. ezért kénytelenek lenének a fogyasztóra hárítani. Az is látható, hogy a hazai gyártók kapacitása még nem elegendő ahhoz, hogy elássa megfelelő áron a megváltozott alapanyagú csomagoló termékkel a piacot.  Ehhez időre van szükség és pályázati lehetőségre – a hazai ipart kell fejleszteni ahhoz, hogy képes legyen ellátni a kereskedelem igényeit. Azt ugyanakkor nagyon fontosnak tartom leszögezni, hogy egységes álláspont alakult ki a BKIK tagozatainak vezetői között abban, hogy a környezetvédelmi termékdíj bevezetésének időbeli kitolást kérvényezzük, mert egészen egyszerűen nem volt ideje az ágazatnak felkészülni.

Jól sejtem, hogy hasonló problémákkal szembesül a kereskedelem is, mint oly sok más terület?

Sajnos igen. Egyrészt nincs megfelelő mennyiségű szakképzett munkaerő, másrészt elveszett a szakmák becsülete. Ezt valamilyen módon mindenképpen helyre kell állítanunk. Meg kell tennünk a szakképzés területén is azokat a lépéseket, amelyek elengedhetetlenek ahhoz, hogy a mai digitalizált világban egy kereskedő alkalmazkodni tudjon a megváltozott körülményekhez.

Munkaerőhiány… Meglehetősen gyakran hallani manapság. Mi lehet a probléma gyökere?

Sokkal alacsonyabb a tanulói létszám, mint amennyi szakembert be tudna fogadni a szakma. A szülők azt presszionálják, hogy gyerekeik tanuljanak főiskolán, egyetemen, holott ma már minden szakma eljutott arra a pontra, ahol a szakképzettség sokkal többet jelent, mint magának a szakmának az egyszerű megjelenítése. Változtatnunk kell a pályaorientáción, hiszen ha ma egy tizenéves gyerek beül egy szakmunkás iskola padjaiba, sokszor elképzelése sincs arról, hogy valójában ahhoz, hogy a szakmáját magas szinten tudja művelni gyakorlatilag a mérnöki tudásig kell eljutnia. A másik probléma az, hogy nincsenek meg azok a felzárkóztató képzések, amelyek az ágazatba kerülő hátrányos helyzetű gyerekeknek megfelelő képzést biztosítana.

Mivel készül a Kereskedelmi Tagozat az Ipar és a Kereskedelem Napjára?

Jelen leszünk a Mesterségek Utcájában, hiszen a kereskedelemnek és a vendéglátásnak itt is szerepet kell kapnia. Ezen felül készülünk egy szakmai kerekasztal-beszélgetéssel, amelynek központi témája az lesz, hogyan juttathatjuk tőkéhez vállalkozóinkat. Napjainkban kiemelten fontos terület az e-kereskedelem, ma már az ágazat mintegy 26 százalékát teszi ki, és azt gondolom, hogy ez az arány a jövőben csak növekedni fog. Ezzel kapcsolatban vannak olyan kérdések, amelyeket meg kell beszélnünk, ilyen például a biztonságos kereskedelem kérdésköre, különböző fogyasztóvédelmi kérdések, továbbá a NAV-val történő szoros együttműködés, hiszen az internetes kereskedelem a vámhatóságot is érinti – természetesen ezekről is esik szó. Rendezünk továbbá egy idegenforgalmi kerekasztal-beszélgetés, amelyen kimondottan a budapesti turisztikai fejlesztésekről, a fővárosi vendéglátás fejlesztéséről és a tematikus utcák kialakításának lehetőségeiről beszélünk, végül, de nem utolsó sorban csatlakozunk egy a szakoktatás területén folytatott kerekasztal-beszélgetéshez, hiszen ma már az eladó, kereskedő, a vendéglős is hiányszakmának számít.

Szatmáry-Jähl Angéla: Érvényesítenünk kell a kisvállalkozások érdekeit!

Az, hogy visszakerült a Kereskedelmi Tagozat élére pusztán elégtétel a múltban ért sérelmekért, vagy újabb plusz motiváció?

Ez tulajdonképpen csak egy megkezdett munkának a folytatása, hiszen nem volt az elmúlt időszakban elnöke a Kereskedelmi Tagozatnak. Úgy tekintek rá, mint egy szolgálat, amit elhivatottságból kell tennem. véleményem szerint a kamarák feladata a kereskedelem érdekérvényesítése.

A Kamarai Napok keretében az Ipar és a Kereskedelem napja 2018. október 18-án lesz a Hungexpo B pavilonjában (Albertirsai út 10.). Az egész napos (10-17 óráig) rendezvényre a belépés ingyenes!

Forrás: blogstar.hu