Koji László: Kompenzációs csomag kell az építőiparban

A BKIK által szervezett Kamarai napok keretében az Ipar és Kereskedelem napján (2018. október 18., Hungexpo B pavilon) fajsúlyos vita és fórum ígérkezik az építőipart érintő változások kapcsán. A probléma minimum két részből áll: nincs elegendő munkaerő, illetve drága a szolgáltatás. Esetleg ez a kettő együtt is jár. Koji László, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara általános alelnöke, az Építési Vállalkozók Országos Szövetségének elnöke szerint valóban komoly gond a munkaerőhiány és a képzés hiánya, ezen kívül megjelenik egy újabb is: a területre vonatkozó ÁFA-előírások is megváltoznak 2020. január elsejétől. Blogstar-interjú. 

Egy évvel ezelőtti beszélgetésünkkor is komoly problémaként említette a képzés hiányosságait. Sikerült-e ebben előre lépni?

Azóta a kormány kiírt egy foglalkoztatás melletti felnőttképzési támogatására vonatkozó pályázatot, de egyelőre sajnos kevés építőipari cég jelentkezett rá. Vélhetően a leterheltség, a munkaerő napi rendelkezésre állásának fontossága nem teszi lehetővé, hogy a cégek ilyen támogatásért jelentkezzenek. A képzés országos rendszerének működésében jelentős változás nem történt. Javaslataink szerint az elaprózott oktatást fel kellene számolni. Ezeket eljuttattuk a kormányhoz is, de több minisztériumhoz tartozik, várjuk az egyeztetéseket. Szakképzés és felnőttképzés tekintetében vannak javaslataink.

Kik terjesztették be ezeket a javaslatokat?

Az Építési Vállalkozók Országos Szövetsége, illetve a Budapesti Kereskedelmi és Kamara felvetései ezek. Az építőipari osztály állította össze ezeket, az ágazati készségtanácsok működtetésére és a duális képzésekre helyeztük a hangsúlyt. Ezen túlmutatnak a BKIK azon javaslatai, amelyek a gyakorlati oktatás továbbfejlesztésére vonatkoznak.

Még mindig több mindent kellene építeni, mint amire kapacitás van?

Bizonyos mértékű pozitív elmozdulás van. Az építőipar teljesítménye hónapról hónapra növekszik és a hatékonyság is folyamatosan javul. A tavalyihoz képest harminc százalékkal magasabb az ágazat technikai eszközök beszerzésére fordított kiadása. Nagyon erős gépesítésbe, technológiai képesítésbe fogott az építőipar. El kell telnie egy időnek még, de a termelékenység hatékonysága javul. Egyre több vállalkozásból kényszeríti ki a piac az ilyen irányú előrelépést és az élőmunka kímélését.

Koji László: Kompenzációs csomag kell az építőiparban 1

Mindenhonnan azt hallani, hogy munkaerő hiány van. Hogyan lehet orvosolni ezt a problémát?

Ez egy tartós piaci jelenség. Így is kell kezelni a szakmunkáshiányt, ami még 15-20 évig velünk lesz. Az alapvető megoldás a felnőttképzés.

A 2013-as munkaerőpiaci mélyponthoz képest most 65-70 ezerrel több a foglalkoztatottak száma az építőiparban. Ez nagyon nagy szám, nagy bővülés. A piacról újonnan felvett munkavállalók kilencvenkilenc százalékának nincs építőipari végzettsége. Nagyon sok a segédmunkás, ami új feladatokat hárít a mérnökökre. Ezekkel az emberekkel is lehet jó minőségű munkát végezni, csak a felsőfokú végzettséggel rendelkezőket a nap 24 órájában melléjük kell rendelni, aminek az a következménye, hogy mérnökből sincs már elegendő.

Belőlük is képezni kell, jobban meg kell szervezni a munkát és emelni kell a gépesítés arányát.

Az építőiparra nagy feladatok hárulnak majd a közeljövőben, elég csak a Paks II beruházásra gondolni. Hogyan lehet koordinálni majd a megvalósítást?

Jelenleg – Paks nélkül is – az összes építési beruházási megrendelés közel hatvan százalékát az állami, önkormányzati, vagy ezekhez tartozó intézmények adják. Ez az unió más országaiban sokkal kevesebb. Paksot a magyar építőipar is kiemelten kezeli és szeretnénk határidőre, jó minőségben megépíteni. November 22-én lesz az orosz-magyar kormányközi gazdasági bizottság ülése, amelyen huszonöt év után ismét lesz építőipari munkacsoport, amelynek a vezetésére Szijjártó Péter engem kért fel, mint az ÉVOSZ vezetőjét, de

a BKIK általános alelnökeként figyelek majd arra, hogy a budapesti székhelyű szervezetek is kellő mértékben és az igényeiknek megfelelően tudjanak bekapcsolódni ennek a testületnek a munkájába. Előbb vagy utóbb a témák között a Paksi Atomerőmű bővítése, mint építési feladat meg kell jelenjen.

Mi az oka annak, hogy ilyen magas az állami megrendelések aránya?

Az állam aktív szereplője a magyar építési piacnak. Ez nem újdonság, ez a gazdasági rendszerváltásig visszamenve is tapasztalható. Átlagosan ötven százalék körül szokott lenni. A lakosság a lakásépítés és felújítás területén jelenik meg a piacon. Az építőiparban a magán megrendelések aránya az Unióban 36 százalék. Nálunk az ösztönző kormányzati intézkedések ellenére is csak 18 százalék ez a mutató. A piac normál működéséből a lakosság nem veszi ki nagy arányban a részét.

Az építőipart jelentősen érintheti majd az ÁFA változás, vagyis az, hogy ez a tevékenység 2020-tól nem öt, hanem a többi szolgáltatáshoz hasonlóan ismét 27 százalékos adóval működik majd. Milyen hatása lesz a lakossági megrendelésekre ennek a döntésnek?

Annak érdekében, hogy ne törjön meg a lakásépítések lendülete egy kompenzációs csomagra van szükség. Ez helyettesíthetné az ötszázalékos kedvezményes forgalmi adót. Erre vonatkozóan a kamara Építőipari Osztályának van javaslata. Többek között erről is szó lesz majd az Ipar és Kereskedelem Napján október 18-án.

Forrás: blogstar.hu