A vásárhelyi ö-zés bekerült a megyei értéktárba

Bekerült a hódmezővásárhelyi ö-zés a Csongrád Megyei Értéktárba. A Wass Albert Irodalompártoló Egyesület évek óta hirdet pályázatokat annak érdekében, hogy az ö-ző nyelvjárás az utókor számára is megmaradjon, ezért is kezdeményezte az ö-zés felvételét a helyi értéktárba – írja a Vásárhelyi Televízió a honlapján.

„A Wass Albert Irodalompártoló Egyesület az idén is meghirdeti a szokásos pályázatát, amelyben ízes vásárhelyi írásokat és hanganyagokat is kérünk. Ez már kezd is bejáratódni, hiszen egyre többen hanganyag formájában adják be az írásukat. Bármilyen téma jöhet, nemcsak gyermekkori történetek, hanem olyasmi, ami a mai valóságban is játszódhat. Az előző könyv és lemez sikerének hatására most is tervezzük azt, hogy a korábbi könyv kibővített változatát fogjuk kiadni, a hanganyagokat pedig lemezen szeretnénk megjelentetni. Január 9-én lesz a beadási határidő, tehát még van lehetőség gondolkodni a témán és a szép vásárhelyi nyelvjárású pályázaton” – mondta Benkő László, a Wass Albert Irodalompártoló Egyesület elnöke.

A civil szervezet első körben kezdeményezte az ö-zés felvételét a helyi értéktárba.

„Válogattunk a meglévő anyagok közül, illetve Török Károly gyűjtéséből, és egyéb helyekről, volt olyan, amit mi olvastunk fel azért, hogy egy gazdag, öt és fél órás lemezt hozzunk létre „ö”-ző beszéddel. Ez a két dokumentum kísérte a kérvényünket a hódmezővásárhelyi értéktár bizottsághoz, akik továbbították ezt a megyei értéktárhoz. 2017-ben jelent meg a lemez. ’17 szeptemberében ült össze a közgyűlés, ahol ezt elfogadták. Sőt, érdemesnek találták arra, hogy az Országos Értéktár Bizottsághoz is felküldjék, mert a bizottság szerint az „ö”-ző tájnyelv nemzeti szinten is a magyar nyelv egyik kiemelkedő értéke, ezért indokoltnak tartja felvétele kezdeményezését a Magyar Értéktárba” –ismertette Fülöpné Rákos Éva, a Wass Albert Irodalompártoló Egyesület elnök helyettese.

A hungarikummá nyilvánítás egyébként többlépcsős, piramisszerű, alulról felfelé építkező folyamat.  Az egyedülálló kezdeményezés a 2000-es évek elején indult Magyarországon, amelynek célja az volt, hogy a nemzeti értékeket összegyűjtsék és értéktárakba rendezzék, megőrizzék azokat a jövő nemzedékének. E törekvés hatására született meg 2012-ben a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról szóló törvény. 2012-ben az elsők között lett hungarikum például a mohácsi busójárás és a Hortobágyi Nemzeti Park, majd az évek során folyamatosan bővült a hungarikumok száma, jelenleg 70 hungarikumról illetve 161 a Magyar Értéktárban szereplő értékről beszélhetünk.

Forrás és fotó: vasarhelyitv.hu