Öt év börtönt kapott Ahmed H.

Jogerősen öt év börtönbüntetéssel sújtotta Ahmed H.-t csütörtökön a Szegedi Ítélőtábla.

A táblabíróság a határzár tömegzavargás résztvevőjeként elkövetett tiltott átlépése és társtettesként, állami szerv kényszerítése céljából, személy elleni erőszakos bűncselekmény elkövetésével megvalósított terrorcselekmény bűntettében mondta ki bűnösnek másodfokon a Cipruson élő szír férfit.

A szabadságvesztés kiszabása mellett a bíróság a vádlottat tíz évre kiutasította Magyarország területéről.

A férfi legkorábban a büntetés kétharmadának letöltése után bocsátható feltételes szabadságra.

Döntésével a táblabíróság enyhítette az első fokon eljáró Szegedi Törvényszék által kiszabott hét év fegyházbüntetést.

Mezőlaki Erik tanácsvezető bíró az indoklás során azt mondta, az ügyben első fokon eljáró törvényszék a tényállást teljes egészében felderítette, döntését pedig példásan indokolta.

A tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet kihirdetését követően, 2015. szeptember 16-án több száz migráns gyülekezett a Röszke-Horgos közúti határátkelőhely szerb oldalán. A Magyarország belépni akaró, kezdetben békés tömeg idővel agresszívvá vált, a kerítést feszegetve próbálta azt kidönteni, majd néhányan kövekkel dobálták a magyar oldalon felsorakozott rendőröket. Az összecsapásokban több rendőr is megsérült.

Az indoklás szerint a családjával a lezárt határhoz érkező vádlott elmondta a rendőröknek, hogy Magyarországon keresztül Németországba kívánnak jutni. A férfi a tömeget türelemre intette, de mások határidőt szabtak a rendőröknek az átkelő megnyitására. A rendőrök megdobálásában a vádlott is részt vett, majd az első adandó alkalommal a mások által megrongált kerítésen keresztül átlépett Magyarországra.

A bíró közölte: a tömeg – köztük a vádlott – célja az erőszakos fellépéssel az volt, hogy az átkelőt megnyissák, vagy eltűrjék, hogy ők a határt átlépjék. Erről nem a kerítésénél szolgálatot teljesítő rendőrök, hanem feletteseik hozhattak volna döntést. Ez az, ami a különbséget jelenti a hivatalos személy elleni erőszak – mint amilyen egy labdarúgó-mérkőzésen elkövetett rendbontás – és az átkelőnél történt terrorcselekmény bűntette között – fogalmazott.

A táblabíróság a törvényszékhez képest további enyhítő körülményként értékelte, hogy a vádlott nem beszéli a magyar nyelvet, a családja messze él, velük a kapcsolattartás nehézkes, és a férfi hosszú ideje letartóztatásban van.

Az ítélőtábla vizsgálta az ugyanilyen minősítéssel elkövetett bűncselekmények miatt más ügyekben kiszabott büntetéseket is. Ezekkel összevetve a büntetlen előéletű vádlott esetében lehetőséget látott – az enyhítőszakaszt alkalmazva – a legalacsonyabb időtartamú, ötéves szabadságvesztés kiszabására – mondta Mezőlaki Erik.

Fotó: MTI