Jól tűrik(?) a vásárhelyiek a madárpotyadékot

Olvasónk panaszolta, hogy a belvárosban és a Hódtóban több helyen madárpotyadékot kell kerülgetni. Megnéztük az említett helyeket. Igaza van, de a guanó ott is újratermelődik, ahol eltakarítják. Persze van ahol ezt nem is teszik meg. A képen: galambok az Andrássy út 3-as számú ház homlokzatán.

– Lassan elviselhetetlenné válik a város egyes részei ami a vadóc galambok jelenléte és túlszaporodása miatt van. Minden tele van galamb ürülékkel ami köztudott foszfort tartalmaz amiből az esővízzel foszforsav képződik amitől a csurgók szétmállanak, ami pedig tetemes összegbe kerül a lakóközösségeknek – írta szerkesztőségünkhöz küldött levelében Bolyácz Jenő.

Főleg a dr. Nagy György utca és környi cseréptetős panelházak, a Kaszap utca, a Németh László utca valamint az Andrássy utcára panaszkodott. – Nem hiszem, hogy a város vezetése és akire ez tartozik nem látják saját szemükkel! A galamb ürülékben rengeteg kórokozó található nem véletlen, hogy repülő patkányoknak is nevezik ezeket. Ahogy a patkányok – ugyan úgy a galambok is fertőzést hurcolnak! – írta.

Jól tűrik(?) a vásárhelyiek a madárpotyadékot 3

Olvasónk azt javasolja, hogy a gabona tárolók példáját követve mozgásérzékelőket kell felszerelni és ragadozó madarak hangját hangszórókon át közvetíteni és akkor a galamb le se mer szállni! (ez utóbbi biztos közfelháborodást váltana ki, hiszen a ragadozók bizony vijjognak).
Panasza nyomán a vadóc galambok és a madársz.r nyomába indultunk.

– Naponta egyszer felsöpörnek az üzlet előtt, de estére meg sem látszik, minden ellep a földre pottyantott guanó – mondta az egyik Andrássy úti üzlet névtelenséget kérő alkalmazottja. Ő tudja azt, amit sokan nem, azaz, hogy minden ingatlantulajdonosnak (bérlőnek) magának kell(ene) rendben tartania a portája előtti járdát. Ha hó van, akkor azt eltakarítani, ha csikk vagy szemét, akkor azt.

Jól tűrik(?) a vásárhelyiek a madárpotyadékot 1

– Ugyanazért szeretik a cseréptetős hódtói házakat, illetve az Andrássy út néhány épület, galambok – mondta Nagy Ferenc bácsi, aki a szárnyasokkal amatőr módon, de több mint 4 évtizeden át foglalkozott – mert van ahová kényelmesen leszállhatnak és közel van az eleség. Ez mindkét helyen a közeli zöldövezetet jelenti. Télen pedig nagy számban tartózkodnak a Sarokház épülete tetején.

A Bolyácz Jenő által megjelölt házak mellett kisebb-nagyobb foltok bizonyítják, hogy a tetőkön galambok tartózkodnak. Ez a paneleknél főleg az erkélyek között lepottyant, s felhalmozódott guanót jelenti. A madárürülék az Andrássyn a legszembetűnőbben az egykori zárda, illetve a szemközti új épület járdáját borítja. Míg az elsőnél senki sem jár és ezért senki sem takarítja, az utóbbinál nagy a forgalom és az üzletek előtt rendszeresen fel is söprik, ám ahol nincs üzlet, ott bizony ott is maradt.

Jól tűrik(?) a vásárhelyiek a madárpotyadékot 4

A galambok egyébként az utóbbi épületnél leginkább azokat az erkélyeket szeretik, amely azon lakásokhoz tartoznak, melyek vélhetően lakatlanok, legalábbis függöny nincs az ablakukon és sötétedés után lámpa sem ég bennük.

Jól tűrik(?) a vásárhelyiek a madárpotyadékot 2

A guanó egyébként nem csak gusztustalan, de valóban szétmarja a csurgókat, illetve tényleg fertőző: ornitózist, a papagájkórhoz hasonló fertőzést terjesztenek. Ha nagy mennyiségben kell eltávolítani azt mondjuk egy padlásról, akkor azt védőruhában teszik, s az ürüléket veszélyes hulladékként kezelik.

A szakemberek szerint a guanóügyi megoldás azt lenne, hogy tüskéket, hálókat kellene felszereli az épületekre (ahogy azt a sétálóutca palotáinál is megtették), vagy elektromos riasztókat felszerelni a szárnyasok kedvenc tartózkodási helyeikre.

Makón legutóbb a bérpalotáról gyűjtötték le kézzel a galambokat, de az csak ideiglenes megoldás. Ahol élettér és élelem is van a közelben, ott galamb is lesz.