Balla Ákos: még több csok-forrást a kétgyermekeseknek!

Nem hozta el a várt demográfiai robbanást, ingatlanpiaci szempontból mégis komoly előrelépést jelent a családi otthonteremtési kedvezmény. Balla Ákos ingatlanszakértővel, a Balla Ingatlan tulajdonos-ügyvezetőjével, a Budapesti Kereskedelmi és Ipari Kamara Ipari Tagozatának tagjával beszélgetett a Blogstar.

– Pénzintézeti visszajelzések szerint egyre nő az igény a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) iránt. A második negyedévben az előző negyedévinél és az egy évvel korábbinál is több csokot helyeztek ki a nagy kereskedelmi bankok, április-júniusban összesen hozzávetőleg húszmilliárd forintot juttattak el az ügyfelekhez – jelent meg nemrég a sajtóhír. Hogyan hat ez a támogatási forma az ingatlanpiacra, mit mutatnak a tapasztalatok?

– Először is rögzítenünk kell, hogy a kedvezményrendszer bevezetése óta rendelkezésünkre álló adatok szerint a csok a kettőnél több gyermekesek esetében jelent igazán komoly esélyt, hiszen míg használt vagy új lakás esetén két gyermek esetében néhány millió forintos támogatást lehet igényelni, addig a három gyereknél már belép a nagyon kecsegtető 10+10 millió forintos lehetőség. Ezért aztán sokan arra számítottak, hogy mindenki bevállalja majd a három gyermeket, és javarészt háromgyermekesek igényelnek csok-ot. Nem így történt. Ha elosztjuk a folyósított összeget az igénybe vevők számával, akkor kiderül, hogy az átlagos támogatási összeg 3 millió forint körüli, ami azt jelenti, hogy sokkal többen vették igénybe az egy vagy két gyermek után járó csokot, mint a három gyermek után járót.

– Arra utal ezzel, hogy az otthonteremtési kedvezmény a jelen formájában nem éri el kívánt célját, a negatív demográfiai trendek radikális megváltoztatását?

– A számok azt mutatják, hogy – kétségtelenül pozitív hatásai ellenére – a csok nem eredményezett óriási társadalmi boomot. Nem beszélhetünk arról, hogy százezres nagyságrendben mérhető a támogatási forma gyermekvállalásra gyakorolt hatása. Ugyanakkor tagadhatatlan: több tízezer gyermek esetében lehetett fontos körülmény, hogy a szülők ezt a lehetőséget kihasználva új, nagyobb, kényelmesebb lakásba költözhettek.

Ez is fontos előrelépés, viszont ha a kormányzatnak továbbra is az a célja, hogy a jelenleg tervezett babáknál tízezer számra többen szülessenek, akkor folytatni, sőt: bővíteni szükséges a csokot.

– Ha – mint fogalmazott – egyelőre elmaradt a társadalmi boom, miben hozott mégis áttörést a csok?

– Úgy fogalmaznék, hogy nem elsősorban a gyermekvállalási kedvet ösztönözte, hanem abban segített, hogy a kétgyermekes családok lakhatási körülményei kedvezőbbé váljanak. Önmagában a csok nem volt elég ahhoz, hogy lényegesen több család vállaljon harmadik gyermeket. Több tízezer csok-igénylés érkezett, a legtöbb két gyermek után, melynek révén a család újabb, nagyobb, korszerűbb lakásba tudott vagy tud költözni.

Ingatlan-szakértői szemmel nézve rendkívül fontos, támogatandó cél, hogy az egy- és kétgyermekes magyar családok lakjanak jobb és nagyobb lakásban, szóval e téren mindenképpen áttörést hozhat a csok, ha nem lesz megtorpanás.

– Megtorpanás? Mire gondol?

– Bár nem közvetlenül a csok-ot érinti, de mégis szorosan kapcsolódik hozzá, hogy a végéhez közeledik az új építésű lakásvásárlás áfacsökkentése. A jelenlegi ismereteink szerint 2020. január 1-jétől visszaáll a 27 százalékos áfa. Ez a kettő nem különíthető el egymástól, hiszen a 10+10 milliós csok az új építésű ingatlanokra volt igénybe vehető, azaz mindenképpen épülniük kell új lakásoknak ahhoz, hogy a jövőben ezt az igényt ki lehessen elégíteni. Novák Katalin államtitkár asszony bejelentette, hogy a csok megmarad, sőt, bővíteni is szeretnék. Ez örömteli, de ha így van, akkor az ingatlanpiacon is meg kell teremteni az új terméket, amire fel lehet venni a csokot.

Abban látom a problémát, hogy az áfacsökkentés visszavonásával eltűnhet az új építésű lakás mint termék.

Azaz hiába kínál a kormány egy kedvező szociálpolitikai, társadalompolitikai, családtámogatási eszközt, nem lesz mire igénybe venni. Ezzel mindenképpen számolnia kell a kormányzatnak.

– Bármennyire üdvözlendő is a háromgyermekes családmodell kormányzati eszközökkel történő ösztönzése, ha a csok eddigi tapasztalatai azt mutatják, hogy a magyar társadalomban a legnagyobb felhajtóerő a kétgyermekesek lakhatási körülményeinek változtatása. Mi okozza ezt, és mit kellene tenni az igazán érdemi előrelépéshez?

– Úgy tűnik, az emberek alapvetően örülnek, ha a mostani anyagi helyzetükben két gyermeket fel tudnak nevelni. Emellett ingatlanpiaci szempontból kiemelném, hogy az átlagos családok ma Budapesten a két felnőtt és két gyermek modell szerint 45-59 négyzetméteres lakásokban élnek, melyek nem modernek, nehezen lakhatóak, sokszor egybenyíló szobákkal rendelkeznek, és mivel az 1960-as, 70-es években épültek, ezért az akkori igényeket tükrözik. Nagyon komoly cél kellene legyen, hogy megmozgassuk ezeket a családokat, hogy nagyobb, élhetőbb, modernebb lakásokba tudjanak költözni, ahol a gyermekek egymástól és a szülőktől is külön teret kapnak.

El kellene mozdulnunk a kétgyermekesek esetén az 1+3 félszobás lakások irányába, azaz két gyermek esetén is plusz 20 négyzetméterre lenne szükség ahhoz, hogy kényelmes, modern lakhatást biztosítsuk az embereknek.

Mármost ami a fővárost illeti, a modern, színvonalas lakásmegoldások elérhetővé tétele munkaerő-megtartási szempontként is felmerülhet. A szülők ugyanis nemcsak a munkabért veszik figyelembe a családtervezéskor, hanem azt is, hogy a következő öt-tízéves időtávban milyen lakásban nevelhetik a gyermekeiket, és bizony – valljuk be – nem 50 négyzetméteres, egybenyíló szobákkal rendelkező lakásról álmodnak. Ennek a társadalmi rétegnek kell segíteni, ám ezt Budapest mai lakásállománya nem elégíti ki.

– Szépen hangzik, hogy „mozgassuk meg” a kétgyermekes, nehezen lakható ingatlanokban élő családokat, de ha a főváros mai lakásállománya sem alkalmas erre, mi lehet a megoldás?

–Három út áll előttünk. Az új lakások építése egyrészt viszonylag hosszú távú beruházás, másrészt szűk réteget érint, a legjobb egzisztenciális lehetőségekkel bírókat. Egy jól működő bérlakásprogram sok problémára azonnali megoldást jelenthet, de ha a társadalmi vetületét nézzük, akkor érdemes beszélni róla, ha legalább százezer bérlakásban gondolkodunk. Kérdés, a kormányzat felvállalja-e ezt a nagyságrendet. A harmadik eshetőség, hogy a kétgyermekeseket is az eddigieknél nagyobb mértékben részesítik a csokban, azaz 5-8-10 millió forintos támogatást tesznek számukra elérhetővé. Így lehet befoltozni azt a különbözetet, ami a használtlakás-piacon a hiányzó húsz négyzetméter ára: vagyis eljuthatunk a mostani átlagos 50-ről a kívánt 70 négyzetméterre, azaz 1+3 félszobás, élhetőbb lakásokba költöztethetjük az átlag magyar családokat.

Forrás: Blogstar.hu
Fotó: Újbuda Média