„Ha csak egy thrillert akarok csinálni akkor nem ezt valósítom meg” – mondta Sopsits Árpád Szegeden született rendező A martfűi rém című „társadalompolitikai pszicho-thriller” premier előtti vetítést követő beszélgetésén kedden a Belvárosi Moziban.

A cipőgyárban dolgozó gyilkos legalább négy nőt ölt meg, s kettőt megsebesített, egy ember pedig ártatlanul ült 11 évet miatta. Kovács Péter végül 1968-ban akasztással fejezte be földi pályafutását, de a sorozatgyilkos még ma is beszédtéma a Jász-Nagykun-Szolnok megyei településen.

A martfűi rém csupán a valóságon alapuló műfaji film, de Sopsits a hitelesség érdekében 3500-4000 oldal bírósági iratot olvasott át, fotókat csinált a tetthelyekről, szemtanúkkal beszélt, s végül elkezdte keresni a forgatási helyszíneket már a támogatói döntés előtt. A rendező elmondta, először az 1970-es években hallott az esetről, a védőügyvéd beszélt a perről a rádióban, de az akkori főiskolai hallgató úgy vélte, csak az igazság egy részét bontották ki. A rendszerváltozás előtt lehetetlen feladat lett volna a téma feldolgozása, de a 2000-es években is visszadobták egy filmsorozat tervét, mert túl brutálisnak találták (a valóságot).

Három évvel ezelőtt porolta le újból a filmterveket, s végül hosszas egyeztetéseket követően elkészülhetett a thriller 510 millió forint állami támogatással. Nehezen bírta meggyőzni a szakembereket, hogy képes három réteget – az áldozatot, a gyilkost, az ügyészt – bemutatni, de az elképzelés működött, sikerült megtartani a tervezett egyensúlyt. Szabó Gábor operatőr a jelenetek alapján a thriller, a rendőrségi nyomozás és a privát élet szeleteire bontotta A martfűi rémet. 21 éves korhatárt szerettek volna, de ezt jogilag nem engedték, így került a filmre a 18-as karika. A filmet fokozatosan húzták meg 3 óra 10 perc helyett végül mintegy kétórás lett – ez a forgalmazás szempontjából volt fontos.

Sopsits a film forgatása közben is ragaszkodott az elképzeléseihez, bár saját bevallása szerint Szabó Gábor ötleteinek 60-70 százalékát elfogadta, szinte szimbiózisban dolgoztak. Szándékosan törekedtek arra, hogy ne legyenek egyformák a gyilkosságok, vagy azok megjelenítései. Kritizálták őket azért, mert az összes gyilkosságot bemutatják, de a rendező azt gondolja, hogy csak így mutatható be a gyilkos becsavarodása, az, hogy egyre brutálisabb módon kell ölnie vágyai kielégítése miatt. Igyekeztek minimalizálni a vér jelenlétét, az ütések helyett is hangok és árnyak vannak.

A sorozatgyilkost alakító Hajduk Károly izgalmas feladatnak találta a gyilkos megformálását. A martfűi rém annyira szélsőséges alak, akivel az átlagember remélhetőleg soha nem találkozik.

A filmet csütörtöktől vetítik a magyar mozik.

Forrás: szegedma.hu