Lázár János elmondta, Dimitrisz Avramopulosz szerdán ismertetett javaslatai szerint Magyarországnak azt kellene vállalni, hogy az ide kötelezően behozott bevándorlókat teljesen integrálja, ehhez 10 ezer eurónyi támogatást biztosítana az unió, az EB. A miniszter botrányosnak minősítette a javaslatot, és értékelése szerint az túlmegy a kötelező betelepítési kvótán.

Emlékeztetett arra, hogy a bevándorlókat azokból az országokból hoznák be, ahonnan elindulnak, és az elosztásban minden tagállamnak részt kellene vennie. Amennyiben valamelyik állam ebben nem vesz részt, akkor az nyilván szankcióval jár majd – mondta.

Felidézte, hogy nemrég az Európai Parlamentben (EP) már elfogadtak egy olyan javaslatot a baloldali magyar képviselők támogatásával, amely alapján pénzbüntetés járna azoknak az államoknak, amelyek nem vesznek részt a betelepítésben.

Lázár János szerint az EU asztalán van az a Soros György-féle javaslat, hogy különadóval biztosítsák a betelepítés, “a kaland” költségeit, de van egy olyan javaslat is, hogy a tagországoknak biztosított felzárkózási támogatásokat kurtítanák meg.

A kormányt a betelepítés megakadályozásában a választópolgárok tudják megerősíteni

A miniszter embertelennek, az európai eszmével ellentétesnek tartja a javaslat azon részét, hogy Magyarország akár ki is válogathatná, kiket hoz be az országba. Ez olyan, mint egy emberpiac – mondta.

A politikus kijelentette: minden ország önkéntes befogadási programját tiszteletben tartják, nemzeti szuverenitásnak, belügynek tekintik, de az elképzelhetetlen, hogy Magyarországon kötelező kvóta megvalósuljon.

Értékelése szerint az EB és az EP baloldali frakciói együtt dolgoznak a betelepítésen, nap mint nap kerülnek elő új javaslatok, ezért is van szükség a kormány által kezdeményezett október 2-ai kvótareferendumra.

A magyar kormányt a betelepítés megakadályozásában a magyar választópolgárok tudják megerősíteni – hangoztatta.

Kérdésre elképzelhetetlennek nevezte, hogy Brüsszel “lesöpörné az asztalról” a kvótareferendum, “a közvetlen demokrácia” majdani eredményét. Szerinte a magyar népszavazás nemhogy csökkentené az európai integrációt, hanem “stabilizáló tényező” lehet.

Az EU-val kapcsolatos személyes meggyőződése egyébként az – mondta -, hogy az Európai Tanácsot kellene erősíteni “a túlterjeszkedő” Európai Bizottsággal szemben.

Lázár János reagálva emberi jogi szervezetek, így a Human Rights Watch megállapításaira azt mondta, hazugság, rágalom, hogy a rendőrök bárkit is megvertek volna a határ nyolc kilométeres zónájában; az intézkedések szakszerűek voltak.

A rendőri és a határrendészeti intézkedések mindenben megfeleltek a törvényi előírásoknak, méltányosak voltak, a dublini és schengeni egyezmények Magyarországra vonatkozó rendelkezéseit betartották – hangsúlyozta.

Ismertetése szerint a határ nyolc kilométeres térségéből 450-500 embert kísértek vissza a határra, ahol tájékoztatatás kaptak arról, menekültügyi kérelmüket hol terjeszthetik elő. Jelezte, a rendőrség videón dokumentálja az intézkedéseit.

Európa polgárai ellenzik a kvótarendszert

Lázár János szólt arról is, hogy a török-EU megállapodás nem oldja meg a bevándorlással kapcsolatos problémát, a biztonsági határzár jelent megoldást. Ezt azzal magyarázta, hogy az adatok szerint Törökországtól az EU nyolcszáz bevándorlót vett át, míg Görögország 468-at adott át Törökországnak, miközben Magyarország határához csak idén 17 ezren érkeztek.

Felidézett egy Századvég által végzett közvélemény-kutatást is, amely szerint a közép-európai államok polgárainak 70-80 százaléka ellenzi a kötelező kvótarendszert, de például Spanyolországban is ellenzi azt a többség. Kitért arra, hogy idén 17 787 illegális határátlépés történt.

A magyar kormány nem tudja támogatni, hogy Magyarországra külföldről hozzanak be munkaerőt – rögzítette a miniszter annak kapcsán, hogy a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége azt javasolja, igény esetén biztosítani kell a harmadik országból érkező szakképzett munkaerő magyarországi foglalkoztatását. Hozzátette: a kormány az itt élő emberek munkanélküliségén akar segíteni, ezért dolgozik a szakképzés átalakításán, a családtámogatási rendszer megerősítésén. Megjegyezte: ha teljes lesz Magyarországon a foglalkoztatottság, akkor a határ menti területeken élő magyar állampolgároknak fel lehet kínálni a magyarországi munkavállalás lehetőségét.

Az EB hitel felvételét javasolja a 3-as metró felújításához

Az Európai Bizottság nem ellenzi a budapesti 3-as metró felújítását, ugyanakkor a testület szakértői azt javasolják, hogy a főváros hitelt vegyen fel a beruházásra, mert az megtérül – mondta Lázár János.

A Miniszterelnökséget vezető minisztert annak kapcsán kérdezték, hogy a Népszabadság arról írt: mintegy 139 milliárd forintos hitel felvételére kényszerül Budapest a 3-as metró felújításához, mert Brüsszel informálisan megüzente, nem kaphat támogatást a metróvonal felújítása.

Közölte, a legutóbbi kormányülésen Tarlós István főpolgármester vendégként vett részt és áttekintették a fővárosi közlekedésfejlesztési programokat, megállapodtak arról, hogy Magyarország érdeke a 3-as metró fejlesztése.

Hozzátette: az EB az európai jogszabályok betartásával nem mindent és nem egyformán kíván finanszírozni, ennek egyik megoldása, hogy akár az Európai Fejlesztési Bankon keresztül hitelt vegyenek fel a beruházásra. Amennyiben a főváros úgy dönt, hogy hitelt vesz fel, a kormány kész garanciát nyújtani ehhez, erről legutóbbi ülésén döntött is – jelezte a miniszter.

Lázár János szerint a bizottság nem csak azt mondta, hogy nem tud ehhez a beruházáshoz vissza nem térítendő hitelt adni, de jelezte azt is: hitel felvételét javasolja.

A miniszter rögzítette: még nem kapta kézhez azt a dokumentumot, ami lezárja a kérdést, de úgy látja, nem lesz a metrófelújításra uniós forrás. Magyarázatként hozzátette: az európai támogatáspolitikában jelentős mértékben növekedni fog a visszatérítendő támogatások aránya, az EB a kedvezményes hitelkonstrukciókat támogatja.

Lázár János azt mondta, az EB számításai szerint a metrófelújításra felvett hitel finanszírozható, megtérülő lenne. A megtérülés a miniszter szerint a vonal kihasználtsága miatt lehetséges.

A Városligettel kapcsolatban elmondta, a kormány az összes, a ligettel kapcsolatos döntést meghozta, a szükséges forrásokat biztosította, kétéves előkészítő munka után kezdődik meg a kivitelezés. Ebben a kormány már nem kíván állást foglalni, a megvalósítás kérdései azokra tartoznak, akiket a kormány kinevezett erre – mondta.

A tiltakozók abból a téves feltételezésből indulnak ki, hogy csökken a zöldfelület. A kormány célja, hogy a zöldfelületet növelje, 15 milliárd forintos kertépítési programot terveznek és megpróbálnak megmenteni minden fát vállalva az átültetés költségeit – mondta Lázár János.

Szerinte biztos lesznek olyanok, akik a következő időszakban is ellenezni fogják a Liget-projektet, számukra biztosítani kell a jogszerű tiltakozás lehetőségét és közben a kivitelezőknek a munkafeltételeket, ez a beruházó dolga.

Újabb állami rezsicsökkentési konzultáció kezdődött

Lázár János arról is szólt: újabb konzultáció kezdődött a járási és a kormányhivatalokban az állami rezsicsökkentésről. Augusztus 19-ig várják az állampolgárok álláspontját arról, hogy a közigazgatási bürokráciacsökkentés jegyében milyen eljárásokban lenne szükség újabb egyszerűsítésekre. Emellett arról kérik ki az emberek véleményét, milyen engedélyezési eljárásokat kellene átalakítani, és mely – jelenleg fizetős – szolgáltatásokat kellene olcsóbbá vagy ingyenessé tenni.

A miniszter a kormány első féléves munkájáról tájékoztatva arról számolt be, hogy húsz ülést tartottak az első félévben, a kormány 648 előterjesztést tárgyalt meg – összesen 19 500 oldalnyi irományt -, 182 rendeletet és 355 határozatot hozott.

Budapestre látogat az osztrák kancellár

Lázár János arról is beszámolt, hogy várhatóan július 26-án látogat Budapestre Christian Kern osztrák kancellár Orbán Viktor kormányfő meghívására.

A látogatás célja új fejezet nyitása a magyar-osztrák kapcsolatokban – mondta, hozzátéve, hogy a tárgyalások fő kérdése lesz a bevándorlással kapcsolatos közös álláspont kialakítása, az együttműködés kereteinek megteremtése. Emellett a két ország közötti gazdasági együttműködés megerősítésére is sort kerítenek.

Lázár János közölte, a kancellári látogatás programjának egyeztetése érdekében hétfőn Bécsbe utazik.A miniszter arról is beszélt, a magyar kormány arra számít, hogy – David Cameron kabinetjéhez hasonlóan – az új brit kormány vezetői is jó szövetségesei lesznek Magyarországnak.

Egy másik kérdésre válaszolva azt emelte ki, hogy Közép-Európában 40-50 évnyi kommunizmus után a függetlenség nagyon fontos, nem lehet feladni. “Nem azért léptünk ki a Szovjetunióból, hogy egy másik uniónak legyünk a tagjai, hanem abban a reményben léptünk ki a Szovjetunióból, hogy végre függetlenek és szuverének lehetünk” – fogalmazott.

Tudatta továbbá, hogy a jövő heti kormányülésre Orbán Viktor miniszterelnök tájékoztatást kért a belügy- és az agrárminisztertől az elmúlt napok, hetek viharkárairól és a kárenyhítésről.

A gazdasági mutatókat értékelve azt mondta, hogy a költségvetés hiánya egészen biztosan a 2 százalékos határon belül lesz idén. Egyúttal kiemelte: az ipari teljesítmény bővülése megnyugtató a növekedési kilátásokat illetően.

Az Uber tevékenységének felfüggesztését Lázár János úgy kommentálta: jobban örült volna, ha a cég inkább vállalja a játékszabályokat, “az, hogy az Uber ezt nem vállalta és kivonult, az nyilvánvaló, pénzről szól”.

A 300 milliárd forintos balatoni fejlesztési projekt sorsát firtató kérdésre a miniszter azt válaszolta: nincs szó forráselvonásról, a pénz rendelkezésre áll. Álláspontja szerint azonban nem kell kiemelt fejlesztési övezetté nyilvánítani a Balatont, hanem “jó minőségű pályázatok kellenek”. “A Balaton címke az értékelésnél nem ér többletpontot” – fogalmazott.

A tárcavezető kérdésre megerősítette, hogy Orbán Viktor nyári programjában szerepel a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) vezetőségének fogadása. Lázár János ezt előkészítendő tárgyalt a Mazsihisszel múlt héten. “Voltak olyan megjegyzések, amelyek érzékenyen érintik magyarországi zsidó honfitársainkat, erre a kormányzatnak is tekintettel kell lennie. Ez volt a beszélgetés egyik rezüméje” – mondta. A Miniszterelnökség vezetője jövő héten az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) vezetőivel találkozik.

Lázár Jánost kérdezték arról, hogy sajtóhírek szerint a szlovákiai Főnix Polgári Társulás nem tud elszámolni a Miniszterelnökség 200 millió forintos támogatásával. A miniszter elmondta, a nemzetpolitikai államtitkárság támogatta jelentős összeggel ezt a civil szervezetet. Hozzátette: a támogatott programról kell részletesen elszámolni; nem tud semmiféle rendkívüli körülményről a támogatás odaítélésével, illetve elszámolásával kapcsolatban.

Kérdésre válaszolva a miniszter beszélt arról is, hogy nincsenek hivatalos peren kívüli tárgyalások Herczog Mór Lipót örököseivel, akik azért indítottak Amerikában pert a magyar állam ellen, hogy visszakaphassák a néhai bankár valamikor 2500 műkincsből álló gyűjteményéből a holokauszt idején eltulajdonított, ma Magyarországon található darabokat.

(Forrás: mti.hu)