Az egészségügyi műveltség fogalmával mindössze a 70-es évek óta foglalkoznak a szakemberek. Már akkor világossá vált, hogy igen nagy hiányosságok mutatkoznak e téren, pedig rendkívül fontos lenne, hogy mindenki birtokában legyen. De mit is nevezhetünk egészségügyi műveltségnek. Nos, ez egy megkerülhetetlen kompetencia, aminek része az egészségtudatosság. Egy olyan műveltség, amely – az orvosok szempontjából – a betegek egészséghez való jogának kulcskérdése, illetve – a betegek részéről – olyan tudás, amely segít reális „egészség döntéseket” hozni.

2003-ban az Egyesült Államokban végeztek el egy átfogó mérést egészségműveltség témakörében, amelyben az emberek mintegy fele ért el közepes szintet, 22% alapszintű és 14%-nak volt nem megfelelő volt az ismerete. Európában is elvégeztek egy hasonló kutatást 2009-2012 között, több országban mértek (Magyarországon sajnos nem), az átlag eredmény pedig: az emberek 12%-a elégtelen, 47%-a közepesnél kevesebb ismerettel rendelkezik egészségműveltség témakörében.

E téma azért is fontos, mert ha magas lenne egészségműveltségünk egyrészt egészségesebbek lennénk, így sikeresebbek is lehetnénk. Fejlesztése sokszereplős történet, hisz részt vesz benne az állam, az egyes oktatási és egészségügyi intézetek, ám a legfontosabb szereplői mi magunk vagyunk. Minden ember saját felelőssége, hogy a lehető legtöbb ismerethez jusson. Ez az első lépés, az információ megszerzése, a második az értelmezés, felfogás, a harmadik pedig a legfontosabb dolog: hasznosítanunk kell a tudást. Tehát nem elég tudni, hogy a dohányzás árt az egészségnek, és hogy milyen betegségek okozója lehet, meg is kell tennünk azt a lépést, hogy leszokunk a dohányzásról.

Az egészségműveltség fejlesztésének legfontosabb pontja a kommunikáció fejlesztése, javítása, elsősorban az orvos és beteg között, hisz a gyógyulásunk alapja, hogy megértsük, mit kell tennünk, hogyan kell szednünk a gyógyszert, hogyan kell életmódot váltanunk. A betegek részéről lényeges, hogy fel merjék tenni a kérdéseiket – ennek szükségességét nem lehet eléggé hangsúlyozni –, az orvosok részéről pedig hasznos lenne a visszakérdezés, ami egyfajta kikérdezés is lehet, hogy megtudják, mennyit értett meg a beteg a kezelés menetéről, betartandó szabályokról.

Az egészséges életmóddal kapcsolatos tudás megszerzése pedig az első lépés. Hiszen a háziorvosunkat soha nem keressük fel azzal a céllal, mert szeretnénk megelőzni bizonyos betegségeket. Ezért is jó, ha az alapszabályokat tudjuk: egészséges táplálkozás, rendszeres testmozgás, mértékletesség, kielégítő mennyiségű és minőségű alvás, stressz kezelés stb. Azonban az egészséges életmód is személyre szabható: ha tudjuk, milyen betegségekre vagyunk hajlamosak, annak megfelelően kell alakítanunk az életvitelünket, hogy azt a betegséget a lehető legtökéletesebben megelőzzük, és ebben bátran kérhetjük akár szakemberek segítségét is.

Tehát az egészségügyi műveltség fejlesztése az egyik legfontosabb feladatunk, hisz ezzel megelőzhetünk betegségeket, lerövidíthetjük akár a betegen töltött időt, sikeresebbek, eredményesebbek lehetünk. Kiadványok, internet, televízió- és rádióműsorok segítenek a tájékozódásban. Az egészségünk a legnagyobb kincsünk! Vigyázzunk rá!

Kiskata