2015. október 15-e után jelennek meg az első árverési hirdetmények. Hat megyével kezdődik el az állami szántó területek értékesítése, de az állam stratégiai vagyonkészlete, a mintegy 1,5 hektár erdő, természetvédelmi terület, továbbra is az állam kezében marad. Az árveréseken mindenki részt vehet, sajtó nyilvános lesz, de licitet csak a helyben lakó, magyar állampolgárságú földművesek tehetnek.

Győr-Moson-Sopron, Vas-, Nógrád-, Heves-, Szabolcs-Szatmár Bereg megyében, továbbá Hajdú-Bihar megyében kezdődik el az állami szántóterületek értékesítése. A Magyar Állam az árverési hirdetményekkel indítja el „A földet a gazdáknak” programot. A miniszter kiemelte, hogy elvi vita alakult ki, hogy az államnak a szántóföldeket meg kell-e tartania, vagy pedig oda kell adni a földműveseknek. Lázár János azonban úgy gondolja, hogy annak érdekében, hogy a külföldiek soha ne szerezhessenek Magyarországon földtulajdont és hogy a külföldi, a Brüsszelben már szerveződő akcióktól meg tudják védeni Magyarország földjét fontos dolog, hogy azok számára, akik földművesek és földet akarnak vásárolni, ezt a lehetőséget most biztosítani tudják.

Kiemelte, hogy ez nagyon fontos cél, hiszen Brüsszel későbbiek folyamán akár Magyarországra is kényszerítheti törvényes úton, hogy a külföldiek vásárolhassanak földet hazánkban. Ezért, aki földműves és földet akar venni, annak ezt a lehetőséget a Magyar Kormány, transzparens, átlátható és elszámoltatható keretek között biztosítani kívánja.

Az, hogy nemzetstratégiai szempontból mennyi földet kell eladni, Lázár János megerősítette a korábbi híreket, miszerint 380 00 hektár szántóföld értékesítéséről van szó. Ezen kívül a 1,5 millió hektár állami erdő és más természetvédelmi, honvédelmi és más célokat szolgáló földterület továbbra is az állam tulajdonában marad. Amennyiben szükség van és igény jelentkezik az állam tulajdonában maradó földeken állami gazdálkodásra is sor kerülhet, de erre a miniszter nem lát túl nagy esélyt. Újságírói kérdésre meglehetősen sarkosan fogalmazott: nem hiszi, hogy Magyarországon a tsz-es világnak van jövőképe. Ezzel kapcsolatosan bizonyosan mindenkinek megvan a saját tapasztalata – mondta Lázár János.

Lázár János nyomatékosította, hogy a stratégiai vagyon jelentős része, a mintegy 1,5 millió hektár erdő és más természetvédelmi terület az állam kezében marad.

Az akció valójában a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Gazdák Országos Szövetségének kérésére kezdődött. A kormány megvitatta a kérdést, amely után az a döntés született, hogy aki földet kíván vásárolni, annak számára ezt a lehetőséget meg kell nyitni.

Az árverések teljes nyilvánosság mellett fognak lezajlani. Mindenki részt vehet, de licitálni, földet vásárolni csak magyar állampolgárok és csak a földművesek tudnak. Közjegyző jelenlétében és felügyelete mellett, helyben lakó földművesek vásárolhatnak földet. Ennek pontos szabályozása, részletei október 5-én kormányrendeletben már megjelentek. Az árverési hirdetmények a megyei kormányhivatalokban lesznek kifüggesztve. Az árverések sajtó nyilvánosak lesznek, azokon bárki jelen lehet, itt semmi titok nem lesz – nyugtatott mindenkit újságírói kérdésre Lázár János.

Most a legérdekesebb kérdés az, hogy mennyiért tudja értékesíteni a Magyar Állam a területeket? Lázár János hangsúlyozta, hogy ez nem egy szociálpolitikai támogatás, nem ingyenesen akarnak földhöz juttatni bárkit is. Ez nem kárpótlás. Csak jó áron, piaci ár felett vásárolhat valaki a Magyar Államtól szántóföldet. Leszögezte, hogy erdőt, természetvédelmi területeket nem tesznek kalapács alá.

Az árak a helyi, a megyei és országos árakat fogják követni, e felett 10-20%-kal fog indulni a licit.

A kormány a vételárhoz hitelt biztosít. Október 15-e után a Magyar Fejlesztési Bank és más piacon lévő bankok készen állnak a földvásárlás hitelezésére. 20 éves kifutással, maximum 2,5%-kal lehet majd hitelt felvenni 20 éves elidegenítés tilalom mellett. Minden esetben az államnak elővásárlási joga lesz ezekre a területekre.

Újságírói kérdésekre válaszolva elmondta, hogy az elmúlt két évtizedben olyan áron lehetett az államtól földet bérelni, amely – egyszerűen fogalmazva – mélyen a piaci árak alatt volt. Akadt olyan eset, amikor 500 forintért béreltek egy hektár földet. Megpróbáltuk az állami földek, állami művelését: Nem ment, nem működött – mondta Lázár János. Úgy gondoljuk, hogy aki földműves annak kell segíteni azzal, hogy a gazdasága méreteit tudja növelni, hogy hozamait fokozza. Földhöz kell juttatni a gazdákat. Válaszaiban kiemelte: tudja, hogy milyen nehéz, folyamatos munkát végeznek a mezőgazdászok. Hangsúlyozta, hogy édesapja is ezzel foglalkozik Hódmezővásárhelyen. Tisztában van azzal, hogy a legjobb helye a földeknek a magyar gazdák kezében van. Ebből élnek, ezzel foglalkoznak. Íróasztal mellől, irodából nem lehet földet művelni. Tájékoztatójában finoman utalt arra is, hogy a földeket vissza kell adni az emberek kezébe, oda, ahol a legjobb kezekben van és oda, ahonnan rendezetlen és tisztázatlan körülmények között kikerült. 100 éve nagyon sokan azért lobbiztak, cikkeztek, hogy az emberek földhöz jussanak. Úgy véli, hogy ebben most konszenzusnak kellene lennie.

A kormány kiemelt célja, hogy a kis és közepes gazdaságokat, a családi gazdaságokat támogassa. Ezt nem csak támogatási összegekkel és más készülő tervekkel, hanem kézzel foghatóan termőfölddel is segíteni kívánja. Folyamatos átalakítások mellett egyszerűbben lehet a közigazgatásban ügyeinket intézni. A vidéken élőknek, pont a mezőgazdaságban élőknek kell még több segítség. Ma a kormányablakokban 450 ügyet lehet elintézni, a cél, hogy a mintegy 2000 ügyet egy kormányablakban lehessen az állampolgároknak lebonyolítani. Ne kelljen senkinek távolra és sokszor elutaznia ahhoz, hogy hivatalos ügyeit elintézhesse. Ebben a munkában nem csak itt a kormányban, de országgyűlési képviselőként is elkötelezett vagyok – zárta Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a 26. Kormányinfót.

Forrás: Szilágyi -Bay Péter