Az eredetileg három felvonásos opera szövegkönyvét Eugéne Scribe írta a francia forradalom idején és annak hatása alatt. A hétvégén két részben bemutatott opera cselekménye a svéd jelenbe vitte át a nézőt: a díszlet mozgatásával könnyen alakult át a parlamenti ülésterem bálteremmé, panelrengeteggé vagy akár jégpályává.

Az eredeti változat balett-jelenetét egy jégtánc-produkció váltotta fel, mely inkább látványában volt káprázatos: a bálkirálynőt alakító Katarina Witt kék, ezüst és óarany színekben pompázó ruháját háromezer darab, közel négy kilogramm súlyú Swarovski-kristály díszítette. A Náray Tamás által megkonstruált jelmezen kívül a Dóm tér közönsége a darab díszleteként láthatta az ország legnagyobb, jégcsapokat formázó csillárját is, amely 5 méteres átmérőjével a budapesti Operaház monumentális csillárjának dupláját tette ki.

Bár az opera, mint magas művészeti alkotás napjainkban nem a legkönnyebben eladható műfaj, július első hétvégéjének két tikkadt estéjén Verdi Álarcosbálja és a különleges látványelemek mégis közel nyolcezer főt csalogattak a Szegedi Szabadtéri Játékok nézőterére. Sikerének záloga a különleges látványelemekben, Verdi zseniális zenéjében és a művészek kiemelkedő énekesi és színészi alakításában rejtezett.

Képiró Ágnes

Fotók: Kocsis Alíz