Kedves Hallgató!

Egyszer fürdés közben olvastam egy könyvet. Egy francia evangélikus szerzetesről szólt, Roger testvérről, aki egy francia kis Taizé nevű faluban egy olyan világmozgalmat hozott létre, amely évente több tízezer fiatalokat vonz oda, pedig nincs ott semmi különös, csak 100 szerzetes, akik naponta háromszor, összejönnek imádkozni. Én is voltam már, ott és engem is lenyűgözött ez a különös fajta áhítat és Istenközelség, ami ott tapasztalható.

Olvastam és olvastam a kádban és nem vettem észre, hogy már majdnem két óra telt el. Amikor már hideg lett a víz, néztem az oldalszám és eszembe jutott, hogy addig soha nem néztem az oldalszámot. Már hetek óta olvastam ebben a könyvben, és egyszer se néztem az oldalszámot. Az iskolában viszont mindig néztem az oldalszámokat, amikor kötelező olvasmányként Shakespearenek valamelyik színdarabját kellett elolvasni. Nagyon unalmas volt és alig vártam, hogy vége legyen.

Van még egy könyv, melynek szintén soha nem nézem az oldalszámát. A BIBLIA. Ott vannak oldalszámok és nem is kevés, de ezek igazából nem érdekesek. Egy bibliaolvasó ember általában tudja oldalszám nélkül is, hogy mi hol van. Miért tudja? Mert naponta olvas benne. A Biblia soha nem lesz unalmas. Vannak könyvek, amiket kétszer vagy háromszor elolvasunk, de aztán a legizgalmasabb regény is unalmassá válik. A Biblia valahogy más. Sose lehet megunni. Hasonlít egy szerelmeslevélhez, amit a mennyasszony ír a vőlegénynek. Én annak idején nagyon sok ilyen levelet átolvastam a menyasszonyomtól, aki ma a feleségem. Nagyon érdekesnek találtam és nem tudtam betelni az olvasásban.

Egy idegen egy olvasás után biztos letette volna, de én, aki szerettem őt, nem tudtam letenni hamar.

Kedves hallgató!

Isten is úgy szeret minket, mint egy szerelmes. Írt nekünk egy szerelmes levelet, a Bibliát. Ha valaki szerelmes Istenbe, roppant érdekesnek fogja találni, mert hallja benne a szerető mennyei barát hangját. Aki nem szerelmes, csak unatkozik vele. Melyik csoporthoz tartozik Ön?