Újabb, klasszikus festészetet bemutató gyűjteményes tárlattal várja látogatóit a REÖK. Tornyai János életművéből válogat a kiállítás, elsősorban az 1910-es években készült lírai, dinamikus tájképeiből.

A vásárhelyi festészet legjelesebb alakjának, Tornyai Jánosnak több mint ötven alkotását láthatják szombattól a REÖK látogatói. Zömében egy szegedi magángyűjteményből érkezett a kiállítás anyaga, így a közönség olyan festményeket láthat a kiállítótermekben, melyeket korábban sehol nem volt lehetősége megtekinteni. A tárlat pár darabja a hódmezővásárhelyi Tornyai János Múzeum tulajdona.

Érdekes történettel vezette be a mai sajtótájékoztatót Nátyi Róbert, a REÖK művészeti vezetője. Tornyai János özvegye az 1930-as években közel hétszáz képet, naplókat, levelezéseket rejtett el a művész műtermének padlója alá. Ezeket csak sokkal később, a ’80-as évek elején találták meg, amikor egy szegedi képzőművész megvette és átalakíttatta a helyiséget. Akkor a Magyar Nemzeti Galéria rögtön bemutatta az anyagot.

Tornyai János festészetében jelentős szerepet kapott 1910-től az alföldi táj mint téma – ezeket a műveket mutatja be a most nyíló tárlat. A művész tájértelmezésében a lírai hang dominál, így a mondanivaló fő hordozója a színvilág, amely egyszersmind az érzelmi viharok megjelenítője is. A Munkácsy-féle alföldi realizmust írta felül ezzel a lírai, dinamikus festészettel. Alkotásaiban ötvözte az alföldi piktúra nemes hagyományait és a modernizmust, viszont csak szűkebb pátriája, Hódmezővásárhely érdekelte igazán. Néhány ecsetvonással erősen drámai töltetű tájábrázolást volt képes vászonra vetni.

A kiállítás beleillik abba a sorozatba, melyet a REÖK a magánygyűjtemények bemutatásával kezdett el évekkel ezelőtt, többek közt a KOGART-, a Levendel- vagy éppen a Bodnár-gyűjteménnyel. Nyaranta már megszokott, hogy a Szegedi Szabadtéri Játékok ideje alatt jeles gyűjtemények várják a látogatókat a hűs kiállítótermekben. A Tornyai János-kiállítás egészen szeptember 1-ig látható.

 

Forrás: REÖK Sajtó