A német repülési és űrrepülési központ szóvivője egyelőre arról sem tudott tájékoztatást adni, hogy a műhold mely ország vagy kontinens fölött lépett be a légkörbe. A tudósok várják, hogy a világon bárhonnét jelentsék a széthulló darabok észlelését, becsapódását.

Számítások szerint a 2,5 tonnás teleszkópnak valamivel több mint egyharmada ég el, a maradék 1,8 tonna pedig akár 30 darabra eshet szét és csapódhat be a Földön. A röntgentávcsövet komoly hővédő burkolattal szerelték fel, és ez megvédi a súrlódás hatására keletkező óriási hőtől. A legnagyobb darab feltehetően az űrteleszkóp optikai rendszere lesz, maga a röntgentükör és tartószerkezete, amelynek egy része szénszállal megerősített kompozitanyagból készült. Ha az nem esik szét, önmagában is 1,6 tonnát nyom.

A ROSAT orbitális pályája az 53. északi szélességi foktól az 53. déliig terjedt, amely a Föld nagy részét lefedi. Ez azt jelenti, hogy a szonda darabjai Kanadától Dél-Amerikáig bárhova leeshetnek.
Még nincs egy hónapja, hogy heteken át izgalomban tartotta a Föld lakosságát egy kiszolgált amerikai műhold lezuhanása. Az Upper Atmosphere Research Satellite (UARS) távérzékelő műholdat 1991-ben bocsátották fel, és 2005 óta nem üzemelt. A hat tonna tömegű UARS szeptember 24-én Kanadától nyugatra, a Csendes-óceán felett hatolt át az atmoszférán, és nagy része el is égett a légkörben. Összesen 495 kilogrammnyi törmelék érte el a Föld felszínét, a darabok 480-1300 kilométeres sávban szóródtak szét az óceánban, távol minden szárazföldtől.Forrás: Hirado