A madár rendkívül lesoványodott, bicegett és tetvek lepték, amikor bekerült a vadasparkba. Szerencsére nem törés, hanem ízületi sérülés okozza a sántikálást, amely nagyobb eséllyel gyógyítható. A gondos kezelésnek és ellátásnak köszönhetően a gólya jól van, fokozatosan gyógyul.
Az igazgató közlése szerint a madarat napjában nyolcszor, tízszer kell etetni. Fajtársaival ellentétben a halat nem igazán kedveli, annál inkább szereti a fehér egereket.
A sérült gólya idei kelésű, vagyis nem lehet idősebb 3-4 hónaposnál. Ezt jól mutatja, hogy a kifejlett példányokkal ellentétben csőre, lába és szeme környéke még nem vörös, hanem világos, sárgás-barnás. Gondozói bíznak benne, hogy teljesen felépül, ami feltétele a későbbi szabadon engedésének.
A mentőközpontba viszonylag gyakran kerülnek sérült fehér gólyák, feketék jóval ritkábban. A sérült vagy beteg állatokat, amint lábra tudnak állni, kiengedik a vadaspark egyik tavára, ahonnan szabadon elrepülhetnek. A törött szárnyú vagy más okból röpképtelen madarak az állatkert állandó vendégei maradnak.
A kifejletten 90-100 centiméteres testhosszú, másfél méteres szárnyfesztávolságú, három kilogrammos tömegű fekete gólya nem csak színében különbözik a jobban ismert fehér alapszínű rokonától. Míg az utóbbi megbékélt az ember közelségével, sőt szívesen telepedik meg a falvakban, sőt városokban is, addig a fekete gólya a háborítatlan vidékeket részesíti előnyben. Öreg erdőkben, vizek közelében szeret fészkelni, ami a legfőbb problémát jelenti a veszélyeztetettségét tekintve, hiszen egyre kevesebb az ilyen zavartalan terület.
A fokozottan védett madárfajból – egy 2000-es felmérés szerint – mintegy kétszázötven költő pár él Magyarországon.forrás: MTI